Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
942 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések le lehet vágni a Szentély-udvaron belül. A vérét az oltár talapzata fölé (jöszod hámizbéáh) öntik. Ezt az áldozatot egymással társuló egyének (hávurá) csoportjai hozzák. Bizonyos törvényei hasonlítanak a közösségi áldozatok törvényeire. Ily módon bemutatható szombaton vagy akkor, amikor a közösség tagjainak többsége a rituális tisztaság állapotában van (lásd: túrná döhujá böcibur). Ha az áldozatot nem a megfelelő szándékkal mutatják be (selo lismo), vagy nem kifejezetten azoknak az embereknek a névében, akik az áldozati állat húsának elfogyasztására előzetesen ״feliratkoztak”, akkor az áldózat érvénytelen. Azt az állatot, amely peszáháldozatnak jelöltek ki, de amelyet valamilyen okból kifolyólag nem mutattak be az előre elhatározott időpontban, később békeáldozatként (slámim) mutatják be. A peszáh-áldozatból csak olyan emberek ehetnek, akik az áldozatbemutatást megelőzően már bejelentkeztek az áldozati állat elfogyasztására szervezett csoportba. Az áldozati állat húsát macával (azaz pászkával) és keserű füvekkel együtt kell elfogyasztani egyetlen helyszínen. Tilos az állat csontjai közül akár csak egyet is eltörni (2Mózes 12:46 ). Az áldozat húsát csak Peszáh első estéjén éjfélig lehet fogyasztani (egyes szaktekintélyek szerint maga a Tóra rendelkezik így, mások szerint viszont ez rabbinikus rendelet), és miután elfogyasztották, azon az éjjelen már nem szabad mást fogyasztani. Azok, akik a Szentélyben peszáh-áldozatot mutatnak be, három csoportot alkotnak. Miközben mindegyik csoport bemutatja a maga áldozatát a Szentély-udvaron, a leviták a Hálélt mondják. Elmondják a Hálélt a résztvevők is, amikor az áldozati húst fogyasztják. Rendszerint a peszáháldozat bemutatásával egy időben egy járulékos áldozatot (hágigát árbáá ászár) is bemutatnak. A peszáh-áldozatra vonatkozó parancsolat egyike annak a két tevőleges parancsolatnak, amelynek szándékos megsértése kárét-tel bűntetendő. Mindazonáltal, ha egy személy nem mutatja be ezt az áldozatot, akkor ezt pótolhatja oly módon, hogy bemutat egy áldozatot a következő hónap tizennegyedik napján (peszáh séni). 2. A Peszáh ünnepe, amelyet a kovásztálán kenyér ünnepének is neveznek (3Mózes 23:6 ). Izrael földjén ez az ünnep hét napig tart. Az ünnep első és utolsó napja főünnep (jóm tov), a közbülső napokat pedig a hol hámoéd kifejezéssel illetik. A diaszpórában az első két kibocsátották - már Dániel könyvében is található rá utalás. Az idők során történtek bizonyos engedmények. Ma általánosságban ahhoz tartjuk magunkat, hogy amennyiben van lehetőségünk zsidó által sütött kenyeret vásárolni, akkor csakis olyat vásároljunk. טרפ Perct - Egyedüli szőlőszemek. A szőlősgazdák számára tilos szüret idején összeszedni a földről az egyes lehullott szőlőszemeket. Az ilyen szőlőszemeket a szegényeknek kell meghagyni (lásd: olélot; péá; mátnot ánijim). חתפ םלואה T T “ V Petáh háulám - Az előterem kapuja. Az ulám a Szentély főépületének volt az előterme (lásd a Szentély alaprajzát 251. oldal). 40 könyöknyi magasságával és 20 könyöknyi szélességével a Szentély teljes épületkomplexuménak kapubejáratai közül ez volt a legnagyobb. Ez volt egyúttal az egyetlen olyan kapubejárat is, amelynek nem voltak kapuszárnyai. Ennek megfelelően a pitho sei ulám kifejezés néha bármilyen nagy méretű nyílásra utal. חתפ חותפ Petáh pátuáh - Szó szerint: nyitott bejárat. Eufémisztikus kifejezés, mely a szűzhártya hiányára utal. Panasztétel a vőlegény részéről, aki azzal a feltételezéssel kötött házasságot, hogy a menyasszonya szűz, ám a házasság elhálásakor ״nyitott bejáratot” talált. Ezzel a panasztétellel néha azért él a vőlegény, hogy a házasságlevélben (kötubá) rögzített anyagi kötelezettségeit ezáltal csökkenthesse, néha meg azért, hogy ily módon mindenféle kötubá nélkül azonnal elválhasson a feleségétől. חספ Peszáh - Ez a kifejezés a peszáh-áldozatra, és az ugyanilyen nevű ünnepre is utalhat. 1. A peszáh-áldozat. A Tóra megparancsolja, hogy minden felnőtt zsidó vigyen áldozatot a Széntélybe niszán hónap 14-ik napjának délutánján, hogy aztán a húsát aznap este napszálltát követőén elfogyassza. Az áldozati állat egy egyévesnél fiatalabb hím bárány vagy kecske lehet (2Mózes 12.; 5Mózes 16:2-7.). A peszáh-á ldozat kodásim kálim-nak, azaz alacsonyabb szentségi fokozatú áldozatnak számít. Az áldozati állatot bárhol
