Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 929 bernek legalább négy könyök távolságot kell tartaniuk tőle. Azonban engedélyezett üzletelni vele, tanulni vele, vagy tanítani őt. Ha valakit kiközösítettek, de az illető nem javult meg, hogy végre megszűnjön kiközösítettsége, még ennél is súlyosabb büntetéssel, kiátkozással (hérem) is sújtható. Lásd: sámtá. יעגנ םילגב Nigé bgádim - A ruházat poklossága [szó szerint: csapásai). A tórái törvény szerint, ha vöröses vagy zöldes foltok jelennek meg egy ruhadarabon, akkor a ruhadarabokat oda kell vinni egy kohénhoz, hogy az eldöntse, a föl­­tok a ״ruházat poklosságát” jelentik-e vagy sem (3Mózes 13:47-59.). Az érintett ruhadarabot ezt követően félreteszik egy hétig, majd a kohén újra megvizsgálja. Ha a foltok időközben szét­­terjedtek, akkor a kohén azonnal rituálisan tisz­­tátalannak jelenti ki a ruhadarabot, amelyet ezt követően el is égetnek. Ha azonban a foltok időközben nem terjedtek szét, akkor a ruhada­­rabot kimossák és félreteszik egy újabb hétre, majd újra megvizsgálja a kohén. Ha a foltok eltűntek vagy sötétebbé váltak, a ruhadarabot kimossák, majd rituális fürdőben (mikve) alá­­merítik, és ezt követően már rituálisan tisztának számít; máskülönben a poklosság által érintett részt és néha az egész ruhadarabot el kell éget­­ni. A poklos ruhadarabot nem szabad viselni, és az ilyen ruhadarab mindenkit, illetve mindent, akivel, illetve amivel érintkezik, rituálisan tisztá­­talanná tesz - ugyanúgy, mint egy poklos sze­­mély (lásd: cáráát). A ״ruházat poklosságának” törvényei csupán a festetlen bőr, gyapjú és len ruhadarabokra vonatkoznak. יעגנ םיתב Nigé bátim - A ház poklossága [szó szerint: csapásai). A tórái törvény szerint (3Mózes 14.33- 57.), ha poklos foltok jelennek meg egy házon, az összes tárgyat el kell távolítani belőle, nehogy rituálisan tisztátalanná váljanak, majd ezt köve­­tőén odahívják a kohént, hogy vizsgálja meg a házat. Ha a kohén megerősíti, hogy poklosság nyomára lelt, akkor a házat lakatlanul hagyják egy hétig, majd ezt követően a kohén újra meg­­vizsgálja. Ha a poklos foltok sötétebbé váltak vagy eltűntek, a házat rituálisan tisztának nyilvá­­nítják. Ha a foltok változatlanok, akkor a házat egy újabb hétre lezárják. Ha a foltok ez alatt az tok), a nidá-val kötött kidusin - ״eljegyzés” - érvényesnek számít, és ha a nő olyan közösülés eredményeképpen esett teherbe, amely még a nidá időszakában történt, az újszülöttje nem számít mámzér-nek - ״törvénytelen gyermek­­nek.” Ennek megfelelően a nidá gyermeke sza­­badon házasságot köthet más zsidókkal. יל־זנ ױניע ש־פנ Nidré inuj nefes - Szó szerint: a lelket kínzó fogadalmak. A férj csak abban az esetben ér­­vénytelenítheti a felesége fogadalmait, ha azok kihatással vannak a házaséletükre, vagy ha azok kényelmetlenséget okoznak a feleségnek (pél­­dául, ha az asszony arra tesz fogadalmat, hogy megvonja magától a gyümölcsöt vagy a húst); a fogadalmak ez utóbbi kategóriáját nevezik nidré inuj nefes-nek (lásd 4Mózes 30:14.). Lásd még: háfárát nödárim דדנ זיזיריד Nidré zéruzin - Szó szerint: a sürgetés foga­­dalmai. Fogadalom, amelyet valaki azért tesz, hogy egy másik személyt egy bizonyos csele­­kedet végrehajtására ösztönözzön. Ilyen foga­­dalom például az, amit az eladó tesz, hogy így próbálja meg befolyásolni a potenciális vevőt, hogy az vegyen meg tőle egy bizonyos árucik­­két (vagy fordítva): ״Ha belemegyek abba, hogy eladjam ezt a holmit ilyen és ilyen összegnél kevesebbért, akkor legyen ez a tárgy tiltott szá­­momra.” Feltételezhető, hogy azoknak a sze­­mélyeknek, akik ilyen módon fejezik ki magú­­kát, igazából nincs szándékukban fogadalmat tenni, vagyis nem beszélnek komolyan. Ezért az efféle ״fogadalmak” érvénytelenek, s így nem is kell külön érvényteleníteni őket. Lásd: neder. ױדי? Niduj - Kiközösítés, elkülönítés. Azt a sze­­mélyt, aki bizonyos törvényeket megsért, azt akár büntetés gyanánt akár azért, hogy ezzel kényszerítsék rá a törvény iránti engedelmes­­ségre, ki lehet közösíteni. A Talmud húszon­­négy olyan vétséget sorol fel, amelyek kiközösí­­téssel büntethetők, és a törvény minden zsidót felhatalmaz arra, hogy niduj-1 mondjon ki egy olyan személy fölött, aki bűnös e vétségek va­­lamelyikének az elkövetésében. A kiközösítés­­sei sújtott személy nem viselhet bőrből készült lábbelit, nem vághatja le a haját és a többi em­

Next

/
Thumbnails
Contents