Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
910 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések ״parancsolatok megkövetelik-e a szándékot,” vagyis, hogy az az ember vajon teljesít-e egy parancsolatot, akinek nem áll kifejezetten szándékában teljesíteni azt a kötelezettséget, amelyet éppen végrehajt. Arra vonatkozóan azonban mindnyájan egyetértenek, hogy az olyan parancsolat, amelyet valaki vagy kényszer hatása alatt hajtott végre, vagy úgy, hogy nem volt tudatában a cselekedeteinek (lásd: mitászék), érvénytelen. תדימ םודס Midát szödom - Szó szerint: Szodomára jellemző viselkedés, azaz rosszindulatú önzés. Amennyiben valaki megtagadja mástól tulajdonának használatát még akkor is, ha nem származna kára ebből, viselkedését midát szödomnak tartják. Méltányosságból a bíróság a midát szödom-1 tanúsító személyt arra kényszerítheti, hogy lemondjon jogairól (kofin ál midát szödom - ״A midát szödom esetében kényszerítenek...”). סרדמ בןה Midrász házáv - Lásd: tumát midrász. וגימ Migo - Szó szerint: Miután, vagy minthogy. Fontos jogi érvelés, melyet vitás ügyben az egyik fél jogcímének alátámasztására használnak. Amennyiben az egyik fél saját ügyének alátá!riasztására előnyösebb jogcímre is hivatkozhatott volna, mint amire valójában hivatkozott - feltétélezhetjük, hogy igazat beszél. A migo érvelés a következőképpen fejezhető ki: ״Mivel jobb jogcímre is hivatkozhatott volna (hiszen ha hazudni akart volna, minden bizonnyal a saját számára előnyösebb jogcímre hivatkozik), feltételezhetjük, hogy az igazat mondja.” Hiszen joggal mondhatná: má li lösákér - ״Mi okom arra, hogy hazudjak?” Ez a jogelv azonban csak bizonyos megkötésekkel alkalmazható, pl. én migo bimkom édim - ״Nincsen migo, ha voltak tanúk.” Más szóval, a migo nem érvényesíthető abban az esetben, ha a tanúk ellentmondanak a peres fél állításának. A Talmudban és a Talmud-kommentárokban hosszasan elemzik a migo elvét. היחמ T t * Mihjá - Szó szerint: egészséges hús. A poklosság (cáráát) törvényeinek egyik fogalma. יוצימ Micuj - Szó szerint: kipréselés. A szárnyasok feláldozására vonatkozó törvények egyik kifejezése. A vért a következőképpen préselik ki az ilyen áldozati állatokból: Amikor egy szárnyast feláldoznak, a kohén, miután a szárnyas nyakát ״elcsípte” (möliká) és (vétekáldozat esetében) a vérét az oltárra hintette (házáá), kipréseli a vérét az oltár oldalain. Hátát - vétekáldozat (lásd: hátát háof; korbán öle vöjoréd) - esetén a kohén hagyja, hogy a vér lefolyjék az oltár magasságának közepétől (bút hászikrá) a jöszod hámizbéáh-ig - az ״oltár talapzatáig”. Amikor a kohén kipréseli egy olá - ״égőáldozat” (ólát háof) - vérét, a szárnyas fejét és testét az oltár oldalának nyomja a hát hászikrá fölött. ה^צמ האבה הריבעב Micvá hábáá báávérá - Szó szerint: az a parancsolat, amely valamilyen bűn elkövetése által jön létre, vagyis olyan micvá, amely valamilyen bűn elkövetése eredményeként léphét életbe, mint pl.: ellopott luláv használata (Szukká 30a.). Az a micvá, amelyet ilyen esetben tesznek - halahikusan érvénytelennek számít. תוצמ השע ןמ-ןהש־ אמרג Micvot ászé seházmán görámá - Szó szerint: ״időhöz kötött tevőleges parancsolat”, azaz olyan tevőleges parancsolat, melyet csak a nap bizonyos szakában, vagy csak az év bizonyos napjain teljesítendő. Ezek a parancsolatok általában nem vonatkoznak a nőkre, habár vannak olyan időhöz kötött parancsolatok, melyekét a nők is kötelesek teljesíteni, mint például a szombat napjáról való megemlékezés, a mácá evése Peszáh ünnepén, a hét évenként tartott országos naggyűlésen (hákhél) való részvétel, vagy az imádkozás. A nőknek teljesíteniük kell azokat a tevőleges parancsolatokat, melyek nem adott időponthoz kötöttek, mint például a jótékony adakozás és a mezuza felszögezése, habár ebben az esetben is vannak kivételek, például a Tóra-tanulás, mely alól a nők mentesülnek. תווצמ תוכירצ הנ^כ Micvot crihot káváná - A parancsolatok megkövetelik a szándékot. Vita van a Talmud bölcsei között arra vonatkozóan, hogy vajon a
