Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

900 Talmudi és háláhikus fogalmak és kifejezések ירישכמ הןצמ Máhsiré micvá - Egy micuá megtartását elő­­segítő dolgok. Bizonyos micvák, mint például a körülmetélés, fontosabbak, mint a szombatra, illetve az ünnepnapokra vonatkozó munkavég­­zés tilalma. A tánák között azonban nem volt egyetértés a tekintetben, hogy vajon az olyan tárgyak előkészítése, amelyek önmagukban nem részei a micvának, de elősegítik a micvá megtartását, mint például a körülmetélésre használt kés előkészítése szombaton, hasonló­­képpen előbbre való-e, mint a szombatra vonat­­kozó tilalmak (lásd Sábát 130a-132b.). יךישיכמ לכוא ש־פנ V V v 1• •י -Máhsiré ohel nefes - Az étel elkészítését megelőző és elősegítő cselekedetek. Az étel­­készítéssel közvetlenül összefüggő cselekedetek, mint például a főzés vagy a sütés, megenge­­dettek az ünnepnapokon. Ezt a fajta munkát mölehet ohel nefes-nek nevezik, azaz ״étel­­készítés munkájának”. Azt a típusú munkát, ami nem közvetlenül kapcsolatos az étellel, hanem csupán megkönnyíti elkészítését, mint például egy kés élesítése szeletelés vagy állat levágás cél­­jára, máhsiré ohel nefes-nek nevezik. A tánák között vita tárgya, hogy az utóbbi megenge­­dett-e, vagy sem (lásd Bécá 28a-b., Mögilá 7b.). התחמ T | ־־ Máhtá - Szenes serpe­­nyő. Egyike a szentély­­szolgálatban használt szent eszközöknek (kli sárét). A máhtá-1 arra használták, hogy szenet vigyenek benne a belső oltárra (mizbéáh házáháv) a füstölőszer égé­­téshez. Jóm kipurkor a főpap (kohén gádol) különleges máhtá-1 használt. ז:עמ Máján - forrás. A forrásvízben megmerítkezés megtisztulást jelent, miképpen a Tórában írva van (3Mózes 11:36.). Akkor is megmeritkezhetnek benne, ha a víz folyik (zohálin), ellentétben a Mikvé-vel (rituális fürdő). Bizonyos esetekben a mikve nem megfelelő a megmerítkezésre csak a forrásvíz. A forrás mindig alkalmas a megmerítkezésre, bármennyi vizet tartalmaz, míg a mikvé-nek legalább negyven szed (332 li­­tér) vizet kell tartalmaznia. Amennyiben a forrás הבש־זןמ Mállásává - Gondolat, szándék. 1. Azáldoza­­tok törvényeinek vonatkozásában. Az a szán­­dék, amellyel egy kohén egy konkrét áldozatot bemutat. A helytelen szándékok (például, ha a kohén az áldozat húsát nem az arra kijelölt he­­lyen, vagy az engedélyezett időhatáron túl szán­­dékozik elfogyasztani) az áldozatot alkalmatlan­­ná tehetik. Egyes szaktekintélyek szerint az ilyen szándékot fennhangon ki kell jelenteni ahhoz, hogy háláhikus szempontból érvényes legyen (lásd: pigul. pászul). 2. A rituális tisztaság tör­­vényeivel kapcsolatban a ״szándéknak” két el­­sődleges ramifikációja van: (a) Csak az elkészült eszköz válhat rituálisan tisztátalanná. Az, hogy egy eszköz elkészült-e vagy sem, annak alapján dönthető el, hogy az embernek ״szándékában” van-e használni az eszközt a jelenlegi formájá­­ban, vagy sem. (b) A szilárd élelmiszerek csak akkor válhatnak rituálisan tisztátalanná, ha bizo­­nyos folyadékokat ״szándékosan” rájuk öntenek (lásd: hehsér; ki jután; mötámé lörácon). A szándék törvényeit szabályozó törvények között találhatók a következők: béres sote uökátán én láhem máhásává ávál jés láhem máásze - ״A siketnémának, szellemi fogyatékosnak, il­­letve a kiskorú személynek nincsen szándéka, de van cselekvése,” azaz a szándékuknak nincs háláhikus jelentősége, a cselekedeteiknek azon­­ban van (lásd Hu/ín 13a.; és Kálim 25:9.). Kol hákélim jordin lijdé tumátán bömáhsáuá vöénán olim mijdé tumátán elá bösinuj máásze - ״Minden eszköz szándék révén válik fogékonnyá a rituális tisztátalanságra, de a rituális tisztátalanságra való fogékonyságukat csak valamilyen cselekvés által előidézett változás révén veszítik el,” azaz amint egy eszköz fogékonnyá vált a rituális tisztátalan­­ságra, az egyetlen mód státuszának megváltozta­­tására az, ha fizikai változást idézünk elő benne; a puszta szándék többé már nem képes befolyá­­solni a státuszát. רימחמ לע ומצע Máhmir ál ácmo - Önmagával szemben szigorú. Bizonyos dolgokban megengedett a Háláhában előírtaknál nagyobb szigorúság. Ám azoknak az embereknek a viselkedése, akik a Háláhában megkövetelt mértéken felül szigorú­­ak önmagukkal szemben, nem használható fel bizonyítékként arra, hogy mit követel a Háláhá.

Next

/
Thumbnails
Contents