Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 885 megszentelje azt. Mivel a kohénnak pontosan egy maroknyi lisztet kellett kimernie, se többet, se kevesebbet, ezért a kmicá egyike volt a Széntélyben végzett nehezebb szolgálatoknak. סנק 11־1 Knász - Bírság. Az az összeg, amelyet büntetés gyanánt kell fizetni. A Tóra különböző törvényeiben előírja, hogy a törvényszegőnek bírságot kell fizetnie; például nemi erőszakot elkövetőnek (onész isá), vagy csábítónak (möfáte) ötven ezüstpénzt; tolvajnak az ellopott holmi értékének a kétszeresét (kefel), vagy a négy-, vagy ötszörösét (árbáá váhámisá): kártérítést másik személy kánaánita rabszolgájáért (eved knááni), akit megölt az illető állata; az okozott kár felét (háci nezek) bizonyos állatok okozta károk esetében; és így tovább. A bírságot a normál kártérítéstől (mámon) úgy lehet megkülönböztetni, hogy a szóban forgó összeg vagy nagyobb, mint amennyit kártérítésül (például az érték kétszeresét) követelni lehetne, vagy meghatározott összegről van szó, amely nem függ össze az okozott kárral (például nemi erőszaktétel esetében). A bírságokat szabályozó rendelkezések számos szempontból különböznek a normái kártérítéseket szabályozó rendelkezésektől. Például csak teljesen felavatott rabbikból (lásd: szmihát zkénim) álló bíróság szabhat ki bírságot. Továbbá, az a személy, aki elismeri vétségét még azt megelőzően, hogy bíróság elítélné, nem sújtandó bírsággal, kártérítést azonban bármilyen okozott kárért fizetnie kell. Mivel a bírságot csakis a Mózestől származtatott, folytatólagos, különleges avatással kinevezett rabbik vethették ki, és ez az avatási folytonosság a száműzetés révén megszakadt, a talmudi idők Babilóniájában nem volt lehetséges senkit bírsággal sújtani, és ez ma is így van. ה$ינכ Kniszá - Szó szerint: belépés. A házastársi kapcsolatok kontextusában ez a kifejezés a menyasszonynak a vőlegény otthonába, vagy birtokára való ״belépésére” utal. Ez a niszuin szertartás révén valósul meg, és normál körülmények között a hupá (vagyis az esküvői baldachin) alatt kerül sor rá. E szertartás által a menyasszony és a vőlegény házasságkötése teljessé és tökéletessé válik. és ha egyszer ilyen állapotba kerültek, sosem válhatnak újra engedélyezetté; megint mások pedig azt tartják, hogy az üvegeszközök használatra tilalmassá válhatnak, majd később újra engedélyezetté válhatnak. הטולק החנוהש'ימכ Klutá komi sehunhá - Szó szerint: [valami, amit] elcsíptek/elfogtak [az olyannak számít], mintha lerakták volna. Fogalom, amely olyan tárgyra utal, amely áthaladt egy bizonyos légtéren, például a szombat törvényei szempontjából egy magánterületen, vagy a tulajdonjog megállapítás a szempontjából valakinek a tulajdonában lévő udvar légterén. Egyes Bölcsek azt tartják, hogy ha egy tárgy átrepült valamilyen terület légterén, akkor az olyannak számít, mintha a tárgy leesett volna arra a területre, majd valaki felszedte és kivitte volna onnét. Más Bölcsek azonban nem értenek ezzel egyet. Az elv a következő esetekben vett fel jogi szempontokat: 1. A szombat törvényeivel kapcsolatban. Ha valaki közterületről behajít egy tárgyat egy magánterület légterébe, és a tárgy átrepül a magánterület légterén, majd elhagyja azt, akkor ez illető olyannak tekintendő, mint aki megsértette az egyik területről a másik területre való vivés tilalmát, (lásd: hocáá; ákirá vöhánáhá; rösujot hásábát). 2. Gazdátlan (hefkér) tárgy megszerzésével kapcsolatban: Ha ilyen tárgy áthalad egy személy birtokán, akkor ez a személy képes megszerezni ezt a tárgyat anélkül, hogy fizikailag is birtokba kellene vennie. ק9יה$ Kmicá - Szó szerint: maroknyi. Maroknyi liszt kimérésé a lisztáldozat (mönáhot) lisztmennyiségéből, hogy elégessék az oltáron. A legtöbb lisztáldozatból kmicá-t kellett venni (pl. 3Mózes 2:2.). Ezt a szolgálatot, amely megfelelt egy állatáldozat levágásnak, csakis kohén végezhette el. Számos szaktekintély szerint a kohénnak a lisztét a jobb keze középső három ujjával kellett kimernie, és a hüvelykjét meg a kisujját kellett a többlet liszt eltávolítására használnia. Az így kimert lisztet ezután a szentélyszolgálatban használt szent edénybe (kli sárét) helyezte, hogy
