Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések 885 megszentelje azt. Mivel a kohénnak pontosan egy maroknyi lisztet kellett kimernie, se többet, se kevesebbet, ezért a kmicá egyike volt a Szén­­télyben végzett nehezebb szolgálatoknak. סנק 11־1 Knász - Bírság. Az az összeg, amelyet bünte­­tés gyanánt kell fizetni. A Tóra különböző tör­­vényeiben előírja, hogy a törvényszegőnek bír­­ságot kell fizetnie; például nemi erőszakot elkö­­vetőnek (onész isá), vagy csábítónak (möfáte) ötven ezüstpénzt; tolvajnak az ellopott holmi értékének a kétszeresét (kefel), vagy a négy-, vagy ötszörösét (árbáá váhámisá): kártérítést másik személy kánaánita rabszolgájáért (eved knááni), akit megölt az illető állata; az okozott kár felét (háci nezek) bizonyos állatok okoz­­ta károk esetében; és így tovább. A bírságot a normál kártérítéstől (mámon) úgy lehet megkü­­lönböztetni, hogy a szóban forgó összeg vagy nagyobb, mint amennyit kártérítésül (például az érték kétszeresét) követelni lehetne, vagy meg­­határozott összegről van szó, amely nem függ össze az okozott kárral (például nemi erőszakté­­tel esetében). A bírságokat szabályozó rendelke­­zések számos szempontból különböznek a nor­­mái kártérítéseket szabályozó rendelkezésektől. Például csak teljesen felavatott rabbikból (lásd: szmihát zkénim) álló bíróság szabhat ki bír­­ságot. Továbbá, az a személy, aki elismeri vét­­ségét még azt megelőzően, hogy bíróság elítél­­né, nem sújtandó bírsággal, kártérítést azonban bármilyen okozott kárért fizetnie kell. Mivel a bírságot csakis a Mózestől származtatott, foly­­tatólagos, különleges avatással kinevezett rab­­bik vethették ki, és ez az avatási folytonosság a száműzetés révén megszakadt, a talmudi idők Babilóniájában nem volt lehetséges senkit bír­­sággal sújtani, és ez ma is így van. ה$ינכ Kniszá - Szó szerint: belépés. A házastár­­si kapcsolatok kontextusában ez a kifejezés a menyasszonynak a vőlegény otthonába, vagy birtokára való ״belépésére” utal. Ez a niszuin szertartás révén valósul meg, és normál körül­­mények között a hupá (vagyis az esküvői balda­­chin) alatt kerül sor rá. E szertartás által a meny­­asszony és a vőlegény házasságkötése teljessé és tökéletessé válik. és ha egyszer ilyen állapotba kerültek, sosem válhatnak újra engedélyezetté; megint mások pedig azt tartják, hogy az üvegeszközök hasz­­nálatra tilalmassá válhatnak, majd később újra engedélyezetté válhatnak. הטולק החנוהש'ימכ Klutá komi sehunhá - Szó szerint: [vala­­mi, amit] elcsíptek/elfogtak [az olyannak számít], mintha lerakták volna. Fogalom, amely olyan tárgyra utal, amely áthaladt egy bizonyos légtéren, például a szombat törvényei szempontjából egy magánterületen, vagy a tu­­lajdonjog megállapítás a szempontjából valaki­­nek a tulajdonában lévő udvar légterén. Egyes Bölcsek azt tartják, hogy ha egy tárgy átrepült valamilyen terület légterén, akkor az olyannak számít, mintha a tárgy leesett volna arra a te­­rületre, majd valaki felszedte és kivitte volna onnét. Más Bölcsek azonban nem értenek ez­­zel egyet. Az elv a következő esetekben vett fel jogi szempontokat: 1. A szombat törvényeivel kapcsolatban. Ha valaki közterületről behajít egy tárgyat egy magánterület légterébe, és a tárgy átrepül a magánterület légterén, majd elhagyja azt, akkor ez illető olyannak tekin­­tendő, mint aki megsértette az egyik terület­­ről a másik területre való vivés tilalmát, (lásd: hocáá; ákirá vöhánáhá; rösujot hásábát). 2. Gazdátlan (hefkér) tárgy megszerzésével kapcsolatban: Ha ilyen tárgy áthalad egy sze­­mély birtokán, akkor ez a személy képes meg­­szerezni ezt a tárgyat anélkül, hogy fizikailag is birtokba kellene vennie. ק9יה$ Kmicá - Szó szerint: ma­­roknyi. Maroknyi liszt ki­­mérésé a lisztáldozat (mönáhot) lisztmennyisé­­géből, hogy elégessék az oltáron. A legtöbb lisztál­­dozatból kmicá-t kellett venni (pl. 3Mózes 2:2.). Ezt a szolgálatot, amely megfelelt egy állatáldo­­zat levágásnak, csakis kohén végezhette el. Számos szaktekintély szerint a kohénnak a lisz­­tét a jobb keze középső három ujjával kellett kimernie, és a hüvelykjét meg a kisujját kellett a többlet liszt eltávolítására használnia. Az így ki­­mert lisztet ezután a szentélyszolgálatban hasz­­nált szent edénybe (kli sárét) helyezte, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents