Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

882 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések sa kendő révén. A hálifin, azaz barter elvé­­nek kiterjesztése. Amikor két holmit elcserél­­nek egymásra, a két holmi egyikének formális megszerzése az egyik fél által a másik felet is automatikusan a másik holmi birtokosává teszi. Mivel nincs olyan formális követelmény, hogy a két ily módon elcserélt holminak azonos értékű­­nek kell lenni, ezért az egyik fél által a másiknak átnyújtott zsebkendő vagy valamely más kisebb tárgy teszi hivatalossá a kettejük közt született megállapodást. Lásd még: kínján. A kínján szudár esetében rendszerint az történik, hogy az eladó kezébe veszi a vevő kendőjét, majd visszaadja azt neki. ידניק Kinuj — Szó szerint: féltékenység. A figyelmez­­tetés, amelyet a férj intéz a feleségéhez, akit házasságtöréssel gyanúsít (szotá). Ha egy férj arra gyanakszik, hogy a felesége házasságtörést követ el, akkor ki kell jelentenie, hogy ״félté­­kény”, és figyelmeztetnie kell az asszonyt, hogy nem szeretné, hogy kettesben maradjon azzal a férfival, akire gyanakszik. Egyes szaktekintélyek szerint ezt a figyelmeztetést két tanú jelenlété­­ben kell a feleségéhez intéznie. Lásd: sztirá. ייוניכ םשיה Kinujé hásém - Az Örökkévaló helyettesítő nevei. A tetragrammaton (sém hámöforás), és az Örökkévaló egyéb nevei, amelyek a Bib­­liában szerepelnek (pl.: El, Sádáj), azok az el­­nevezések, amelyekkel az Örökkévalót szólít­­juk. Vannak egyéb kifejezések is, amelyekkel az Örökkévalóra utalunk, pl.: ״a Szent, áldott Ő” (hákádos bár uh hu); ezek az úgynevezett kinujim, vagyis helyettesítő nevek. Bizonyos ügyekben (lásd például: mökálél áviv vöimo) háláhikus jelentősége van, hogy az Örökkévaló valamelyik nevét, vagy kinuj-1 használtek-e. ייוניכ םירךנ Kinujé nödárim -A fogadalmak nyelvezetét helyettesítő kifejezések. A Tóra háromféle ki­­fejezést használ fogadalmakra és esküvésekre: svuá, neder és hérem. A köznép azonban - és időnként még maguk a Bölcsek is - más, ezekkel egyenértékű kifejezéseket használtak. Ezekre az alternatív terminusokra utal a kinujé nödárim kifejezés. Ha valaki e terminusok va­­!amelyikét használva tett valamilyen kijelentést, li kártérítésre is kötelezi az elkövetőt, akkor a súlyosabb büntetést hajtják végre rajta (vagyis kivégzik), a pénzbeli kártérítés terhe alól pedig felmentik. ז:?ק Kínján - (Meg)szerzés; a (meg)szerzés módja. Hivatalos eljárásmód, amely jogerőssé tesz egy megállapodást. A kínján kifejezés általában a megszerzés valamely módjára utal. Miután sor került a kínján aktusára, a tárgy már jogilag is a vevő tulajdonát képezi. Egyik fél sem csinál­­hatja vissza a megállapodást, függetlenül a piaci árakban időközben beálló bármifajta változás­­tói, illetve magában az adásvétel tárgyát képező holmi állapotában bekövetkező bármilyen előre nem látott változástól. Még ha a holmi esetleg hasznavehetetlenné válna is az alatt az idő alatt, amíg még az eladó fizikai tulajdonában van, a vevőnek ilyenkor már nem áll jogában vissza­­követelni a pénzét. A tulajdonjog a tárgy jelle­­gétől függően különféle módokon ruházható át, ilyen például a mösihá - a holmi elhúzása; möszirá - átvitel/átadás; házáká - a birtok­­bavétel valamely cselekedetének végrehajtása; hágbáhá - a holmi felemelése; hálifin - csere avagy barter. Amikor a kínján szót magában, minden közelebbi meghatározás nélkül használ­­juk, az rendszerint a kínján szudár-ra (lásd a következő címszót) utal. Esetenként előfordul, hogy egy tárgy megszerzése egynél több aktus­­sál történik. Például pénzt fizetnek ki a tárgyért, majd azt fizikailag is felemelik. A Bölcsek vitat­­koztak arról, hogy mely cselekedet számít jogi szempontból is kínján-nak. A pénz általában véve nem számít érvényes kinján-nak ingósá­­gok megszerzésénél (lásd: keszef; mitáltölin) A kínján kifejezés utalhat még gazdátlanul ha­­gyott vagyontárgy birtokba vételére (hefkér), vagy arra a konkrét pillanatra, amikor egy til­­tott cselekedet, például lopás vagy rablás, végbe ment. A kínján kifejezés utalhat továbbá nem közvetlenül adásvétellel kapcsolatos cselekedet befejezésére és megerősítésére; ilyen például az a szituáció, amikor valaki megerősíti, hogy ma­­gára vállal valamely jövőbeli cselekedettel vagy cselekedetekkel járó felelősséget, (lásd még: kínján (ágáv) szudár). (בגא)ץ_נק רדוס Kínján (ágáv) szudár - A birtokjog átadó-

Next

/
Thumbnails
Contents