Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Talmudi fogalmak

832 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések סורוקיפא I • v Epikorosz - Olyan személy, aki nem fogadja el a Tóra alapelveit. A rabbinikus irodalomban ezt jelenti ez a kifejezés, amely valószínűleg Epi­­kurosz görög filozófus nevéből (vagy esetleg a héber hefkér szóból) ered. A kifejezést különö­­sen olyan személy megjelölésére alkalmazzák, aki nem fogadja el a Bölcsek autoritását, és tisz­­teletlenül nyilvánul meg velük szemben. ץרא םימעה • - T I v v Erec háámim - Szó szerint: a népek földje. Bármely földterület Erec Jiszráélen kívül. A Bölcsek úgy határoztak, hogy az Erec Jiszráél területén kívül eső földek valamilyen szinten ri­­tuálisan tisztátalannak tekintendők. Ha valaki kontaktusba kerül ezen területek talajával vagy légterével, az rituálisan tisztátalanná válik. ץךא לארזעל Erec Jiszráél - Erec Jiszráél, Izrael földje. Erec Jiszráél különleges szentséggel bír, és van­­nak parancsolatok, amelyek csak ott hatályo­­sak. Majdnem az összes földdel és mezőgazda- Sággal kapcsolatos parancsolat, mint amilyenek a szombatév (sviit) és a kevert vetőmaggal ve­­tés (kilé zráim; kilé hákerem) tilalmai, va­­lamint a termés kohéni részének (trumá) és a tizedeknek (máászrot) a kötelezettsége, csak ott bírnak hatállyal. Erec Jiszráél városai külön­­leges rendszabályokkal és szentséggel bírnak. Bölcseket például csak Erec Jiszráélben avattak fel (lásd: szmihá). A zarándokünnepek (sálos rögálim) második napja Erec Jiszráélben nem számít ünnepnapnak, a diaszpórában viszont igen (jóm tov séni sei gálujot). A nemzedé­­kék során, a babilóniai Tóraközpont kialaku­­lásával, a törvények és a szokások területén is különbségek keletkeztek Erec Jiszráél és a di­­aszpóra között. Erec Jiszráél határait a külön­­féle előírások szempontjából más-más határok mentén határozzák meg. Lásd erec háámim; Szurjá; thum olé Bável. ןנתא הנוז Etnán zoná - A prostituáltnak adott aján­­dék. A Tóra megtiltja, hogy a Szentélyben olyan állatból mutassanak be áldozatot, amelyet korábban egy prostituált kapott fizetségül (5Mó­­zes 23:19.). Lásd még: möhir kelev. Olyan kóser emlősállat vagy szárnyas, amelyet egy ragadozó emlős vagy madár megsértett a karmaival, halálos sebet ejtve rajta. A kóser ál­­latot az ilyen támadás nyomai tréfá-vá tesznek, és így még shitá, azaz rituális vágás révén sem lehet azt fogyasztásra alkalmassá tenni. ןכוד Duhán - Pódium. Emelvény a jeruzsálemi Szentély udvarán, amelyen az áldozatbemuta­­tás ideje alatt a lévik álltak, és dicsőítő énekeket énekeltek. Ez a neve annak, az egyes zsina­­gógákban található emelvénynek is, ahonnan a kökének a papi áldást (birkát kohánim) mondják. Innen származik a kifejezés: ״felmegy a duhánra”, vagy ״dühenol”. ₪ רש־פא םצמצל Efsár löcámcém - A pontos mérés lehető­­sége. Halahikus kérdés, amely fölött a Bölcsek vitatkoznak, miszerint lehetséges-e két tökéle­­tesen egyforma mércét készíteni, vagy tudni, hogy két esemény pontosan ugyanabban a pil­­lanatban történt-e. הלגע הפורע T ־: TI V Eglá árufá - Szó szerint: az üsző, amelynek nyakát szegték. Amikor egy meggyilkolt sze­­mély holttestére rátalálnak egy városon kívül, és nem tudni, hogy ki okozta az illető halálát, ak­­kor a következő eljárás zajlik le (lásd 5Mózes 21:1-9.). Először a Nagy Szánhedrin (szánhedrin gdolá) bírái eljönnek, hogy lemérjék a távol­­ságot a tetem és a legközelebbi város között, eldöntendő ily módon, hogy melyik városnak kell elvégeznie az eglá árufá szertartását. Ezt a mérést akkor is elvégzik, ha vitán felül áll, hogy melyik város esik legközelebb a holttest­­hez. Ezt követően a város véneinek hozniuk kell egy olyan üszőt, amelyet még semmilyen mun­­kára nem fogtak be, és a nyakát kell szegniük egy olyan folyómederben, amely még sosem állt művelés alatt. A vének ezt követően kezet mosnak, és tesznek egy olyan nyilatkozatot, amellyel feloldozzák magukat a bűn alól. Ha a gyilkost megtalálják, mielőtt megölnék az üszőt, akkor az eglá árufá szertartását nem végzik el.

Next

/
Thumbnails
Contents