Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Szánhedrin traktátus: 3. fejezet
Diné mámonot bislosá... - A bírák és tanúk törvényei 539 arra kérlek, hogy forduljunk a másik bírósághoz?” :ןנת [A Gömárá a ״választ egyet” megfogalmazás értelmét tisztázza:] Az eddigi értelmezés szerint a Misna által említett ״választ egyet” - teljes bíróságot jelent, ez azonban nem egyezik a Misna folytatásával; abban ugyanis úgy tanultuk: םימכחו״ םירמוא: ינש ןינײך ןיררוב ןהל דוע ,״דחא A BÖLCSEK AZONBAN AZT MONDJÁK: A HARMA-״ ״.DIK BÍRÓT A KÉT BÍRÓ VÁLASZTJA MEG יאו אקלס ךתעד ןנירמאקדכ - תיב ,ןיד תיב ןיד רתב יל״ספד וחל ולזא וררבו והל יב אניד ?ינירחא Ha ezt úgy találnánk értelmezni, ahogy eddig, nevezetesen, hogy a két peres fél külön-külön választhat magának egy-egy háromtagú bíróságot, akkor, ha mindkét félnek kölcsönösen jogában áll elutasítani a másik fél bíróságát, akkor két elutasított bíróság bírái miként választhatnak egy olyan harmadik bíróságot, amely előtt a peres fél köteles megjelenni? ? :דועו יאמ הז ררוב ול דחא הזו ררוב ול דחא Továbbá: mit jelent az, hogy: ״Az egyik fél VÁLASZT EGYET, A MÁSIK FÉL IS VÁLASZT EGYET״ amelyből úgy tűnik, hogy a két peres fél közösen választ egy háromtagú bíróságot? אלא יכה :רמאק הזשכ ררוב ול ןייד דחא הזו ררוב ול ןייד דחא - ןהינש ןי־חוב ןזדל דוע .דחא י [A Gömárá a fenti kérdések tükrében megváltoztatja a Misna eddigi értelmezését!] Eszerint inkább így kell értelmeznünk a Misna szövegét: ״Az egyik fél választ egy bírót, a másik fél is választ egy bírót, majd KÖZÖSEN EGY HARMADIKAT.” ? יאמ אנש ידבעד יכה • T ״IT! T : ־ Mi az oka annak, hogy a peres felek ilyen módon választanak bíróságot? - ירמא אבךעמב הימשמ יברד אךיז: ךותמ הזש ררוב ול ןײד דחאי הזו ררוב ול ןייד ,דחא ןהינשו ןי־חוב "ןהל דוע דחא אצי.- ןידה .ותימאל Izrael földjén rabbi Zérá nevében azt A Misna fenti értelmezése szerint mindkét fél elutasíthatja a másik által kiválasztott bíróságot. De lehetséges-e, hogy akár az adós is elutasíthassa a hitelező által választott bíróságot? Ez nem lehetséges, hiszen ez nem egyezik azzal, amit rabbi Elázár mondott, miszerint csak a felperesről tanították Bölcseink, hogy elutasíthatja a másik fél által választott helyi bíróságot a másik városban található nagyobb tudású bíró- Sággal szemben, az adóst viszont ez a jog nem illeti meg; őt a hatóságok kötelezhetik, hogy fogadja el a helyi bíróságot, és a saját városában pereskedjen. (Ahogy a Példabeszédekbői tudjuk409: ״...az adós szolgája a hitelezőnek.”)- רמאדכ יבר :ןנחוי תואכרעב אןךוסבש .ונש אכה :ימנ תואכרעב .ונשיאיךוס״ב״ש לבא "ןיחמומ - "אל [A Gömárá válaszol:] A Gömárá egy másik ügyben hozott döntéssel támasztja alá, hogy bizonyos esetekben bármelyik peres fél (tehát még az adós is) elutasíthat egy adott bíróságot. Ahogy rabbi Johánán mondta: ״csak a szíriai világi bíróságok kapcsolatosan (amelyeknek tagjai csak kevéssé voltak járatosak a Tóra törvényeiben) tanitották: a peres fél követelheti, hogy egy tanultabb emberekből álló bíróság bírálja el az ügyét. Ha azonban szakértő bírákról van szó, a peres fél köteles megjelenni előttük”. Hasonlóképpen itt a mi esetünkben is csak a szíriai világi bíróságokról tanítja a Misna, hogy bármelyik peres fél (tehát az adós is) elutasíthatja a másik által kiválasztott bíróságot, ha azonban szakértő bírákról van szó, akkor az adós nem utasíthatja el a felperes által kiválasztott bíróságot. בר אפפ :רמא וליפא אמית ,ןיחמומ ןוגכ יב אניד ברד ברדו״אנו״ה ,אדסח רמא״קד היל: אקיימ אנחרטמ לדל Ráv Pápá ezzel szemben azt mondta: Még azt is mondhatnánk, hogy Misnánk bizonyos esetekben még szakértő bírák esetében is biztosítja a vétójogot az adósnak, mint például Ráv Hunának és Ráv Hiszdának ugyanabban a városban székelő két különböző bírósága esetén. Mivel ilyen esetben az adós nyugodtan mondhatja a hitelezőjének: ״Kényelmetlenséget okozok neked, ha 409 22:7
