Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 2. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Talmudi fogalmak
982 Talmudi és halahikus fogalmak és kifejezések hogy egy szó kilóghat-e az oszlopból, és így tovább. 2. Frigyszekrény. Az a láda vagy székrény, amelybe a tóratekercseket helyezték. A talmudi időkben a frigyszekrény nem egy rögzített konstrukció volt, hanem az istentiszteletek idejére behozták a zsinagógába, majd az istentiszteletek végeztével visszavitték egy lezárt szóbába. A közösségi böjtnapokon (táánit cibur) a frigyszekrényt avagy ládát kivitték az utcára, és az imákat ott mondták el. Ezt a szokást ma már nem gyakorolják. הליפת T • I Tfilá - Szó szerint: ima. 1. Ez a kifejezés, mint általános koncepció, a Nagy Gyülekezet (ánsé kneszet hágdolá) és az őket követő Bölcsek által bevezetett rendszeres imákra utal. Három rendszeres ima van minden nap: a reggeli imádság (sáhárit) a délelőtti órákban, egészen addig, amíg négy óra el nem telt a napból (ez megfelel a reggeli támid-nak - a mindennapi réggéli áldozatnak); a délutáni imádság (minhá)■ ez megfelel a délutáni támid-nak); az esti imádság (áruit). Azokon a napokon, amikor kiegészítő áldozatot (muszáf) mutattak be a Szentélyben (szombaton, ünnepnapokon, újholdkor, az ünnepnapok közbülső napjain), a megszokott imarendbe is egy kiegészítő imádság (muszáj) ékelődik be. Jóm kipur napján egy második kiegészítő imádságot is mondanak, ez a záróima, a nöilá. Mindezen imádságok magukban foglalják az Ámidá imát (smoná eszré), amelyhez az idők során más elemek is járultak, mint például reggelenként és esténként a Smá, valamint különböző egyéb imaszövegek. 2. Szűkebb értelemben a tfilá kifejezetten az Ámidá imára (smoná eszré) utal. 3. Lásd a következő szócikk. ןיליפת Tfilin (egyesszám: tfilá) - Imaszíjak. A Tóra megparancsolja, hogy a férfiak minden nap tfilint kössenek a karjukra és a fejükre. A fejre és a karra való tfilinek egymástól független, külön micváknak számitanak. Mindegyik tfilá kocka formájú bőrdobozból áll, amelyben pergamenre írva a Tóra négy szakasza található: 1. ba söpörték össze az oltár közepén. Amikor a halom már túl nagy volt, akkor kiszállították egy Jeruzsálemen kívül eső helyre (bét hádesen). Lásd még az oltár ábráját a 251. oldalon. חפט Tefáh (többesszám: tfáhim) - Tenyérszélesség. A Talmudban gyakran használt mértékegység. A tefáh, általánosan elfogadott mértéke 8 cm, bár egyes mai halahikus vélemények szerint 9,6 cm-nek felel meg. Ezt a mértékegységet a következő esetekben alkalmazzák: 1. A magasságra vonatkozóan a Háláhá szerint legalább tíz tefáh kell egy válaszfal (möhicá), egy ház (bájit) vagy egy gödör (bor) esetében. 2. A lávud fogalmára vonatkozóan. Két szilárd felület akkor tekinthető összefüggőnek, ha a köztük lévő rés kisebb, mint három tefáh. A lávud fogalma pl. a szukká falainak építésére vonatkozik. 3. A ״fontos terület” (mákom hásuv) meghatórozására vonatkozóan. A területnek legalább négy tefáh szélesnek kell lennie ahhoz, hogy ilyennek minősítsék. 4. A rituális tisztátalanságra vonatkozóan. A köb-te/áh-nak megfelelő méretű nyílás vágása fontos szerepet játszik a holttestek által okozott rituális tisztátalanságot tárgyaló törvényekben (lásd: potéáh tefáh). לבט V V Tevel - Olyan termény, amelyből a kohéni járandóságokat (trumá) és a többi tizedet (máászrot) még nem különítették el, vagy olyan tészta, amelyből a hálá-t még nem választották le. A Tóra megtiltja a tevel fogyasztását. Ám amint a tizedeket elkülönítették - még ha egyelőre nem is adták oda azoknak, akiket az megillet -, a termény többé nem számít tevelnek, és nyugodtan fogyasztható. וקית Téku - Eldöntetlen. A téku kifejezés abban az esetben használatos a Talmudban, ha bölcseink nem jutottak egyértelmű döntésre valamilyen esetben. Egyesek szerint a téku mozaikszó: Tisbi jöíáréc kusjot vöibájot, azaz eljön a Tisbi (Élijáhu) próféta és döntést hoz a kérdésekben. הבית T ” Tévá - 1. Szó. A tóratekercs írásával kapcsolatban vannak szabályok, amelyek szabályozzák, hogy hány szó szerepelhet egy sorban,
