Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Misna: Sábát traktátus
Ávot möláhot... - A szombati munkatilalmak 89 Bevezető תשש םימי דיבעת תישעו לכ .ףתכאלמ םויו יעיבשה תבש הויהיל ...ףיהלא תומש) ,כ ;י-ט םירבד ,ה (די Hat napon át dolgozzál és végezd el minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne végezz semmi munkát (möláhá)... (2Mózes 20:9-10.; 5Mózes 5:14.). magánterületre szállítani...”. További munkák például a szerkezetépítés, a vásznak és a kecskeszőr függönyök elkészítése, a kos- és a táhás bőrök előkészítése, festékanyagok előkészítése. Tehát a rabbinikus meghatározás a Sátor építésében fontos munkákat a ״fő kategóriába” sorolja, a kevésbé fontosakat pedig a ״származékokhoz”16. Mindazonáltal a Tóra törvénye mindkét típusú munkát tiltja szombaton, ezért arra, aki ezt a törvényt szándékosan megszegi, megkövezés vár - már ha előtte annak rendje s módja szerint tanúk figyelmeztették cselekedete tiltott mivoltára -, ha nem figyelmeztették, akkor kárét (égi halál büntetés), a szándékolatlanul vétkezőnek pedig bűnáldozatot kell bemutatnia. A Sábát traktátus az ״egyik területről a másíkra történő szállítás” törvényével kezdődik, noha a ״szállítás” a fő tevékenységi kategóriák közül utolsóként van felsorolva17. Ennek számos oka van. Ilyen például a kategória széleskörű értelmezése, amelybe beletartozik a magánterületről a közterületre történő szállítás és vice versa, a dobás, az átadás, egy tárgy négy ámof-nál messzebbre történő mozgatása köztemieten, és hasonlók. (Möiri) Rabbinikus megszorítások A Biblia munkatilalmát három rabbinikus megszorítás egészíti ki: a) תובש - svut, b) הצקומ - mukce, c)ןידבוע לוחד - uudin dobol. a) írva van a Tórában18: ״...a hetedik napon szünetelj...”. Bölcseink ezért annak érdekében, A Tóra által tiltott szombati tevékenységek Ennek a traktátusnak a fő témáját a möláhá tiltott típusai alkotják. A Bölcsek harminckilenc fajta tevékenységet minősítettek ávot möláhotnak, fő munkakategóriáknak12, és ezek a szombaton tiltott tevékenységek a fő formái. Ezekbői további, jellegükben hasonló munkafajtákat vezetünk le, amelyeket toldot-nak, ״származókok”-nak nevezünk. Ezeknek a származékoknak törvényi értelemben ugyanaz a státuszuk, mint a fő kategóriáknak (״A származékok ugyanabba az osztályba tartoznak”)13. Ezt az alábbiakban ki is fejtjük. E harminckilenc fő tevékenységtípus méghatározása az írás szombattal kapcsolatos, illetve a sivatagi Sátor (Miskán) építését leíró passzusainak14 közelségére épül. A szombatra történő utalások tehát a Sátorépítés részletes leírásán alapulnak, és azt tanítják, hogy a Sátoron végzett munkák nem előbbre valók a szombatnál, s ennek megfelelően szombaton tilos minden olyan tevékenység, amilyet a Sátor építésével kapcsolatosan végeztek. Egy Brájtában azt olvassuk15: ״...Csak olyan tevékenységek tilosak, mint amilyeneket a Sátor építésekor végeztek. Vetettek (festékanyag a gyapjú kékre festésére és a kosbőrök kikészítésére - Rási), ennélfogva szombaton nem szabad vetni; kaszáltak, ennélfogva nem szabad kaszálni; a gerendákat a földről a szekérre rakták, ennélfogva nem szabad közterületről 12 Felsorolásukat lásd lentebb, 7:2. alatt. 16 Báuá Kámá uo. 13 Báuá Kámá 2a. 17 Lentebb 7:2. 14 2Mózes 35:1-35. ls2Mózes 23:12., 34:21 15 Sábát 49b.