Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
50 A Babilóniai Talmud és legfontosabb kommentárjai zelebb, a kötéstől legtávolabb eső oszlopokban láthatjuk. A Toszáfot ״Rási betűvel” van szedve, az egyes fejtegetések címsorai [amelyeket ״dibur hámáthil”-nak, szó szerint ״kezdő szavakénak neveznek] pedig nagy nyomtatott betűkkel. A standard Talmud-kiadásokban kinyomtatásra került Toszáfot csupán véletlenszerű válogatás abból a roppant bőségben létező hiteles irodalomból, amely korábban kéziratos formában volt forgalomban. A többi Toszá/oí-gyűjtemény közül néhányat később külön kötet formájában is kiadtak. Dátumok - Összeállítás A Toszáfotot a XII. és XIII. század folyamán több, különböző iskolákból jött tudós állította össze. Ezek alapja valószínűleg a diákok által a Talmud-iskolákban (a jesi uá/cban) lezajlott vitákról és eszmecserékről készített jegyzetek voltak. Ahogy a diákok egyik jesiuából a másikba vándoroltak tovább, egyre szaporodott a különböző tanáraiktól származó Toszáfofból álló gyűjteményük. íme a Toszáfot legkiemelkedőbb forrásai közül néhány: Jáákov ben Méir rabbi (״Rábénu Tám”) ״Rábénu Tám” (kb. 1100-1171), Rási unokája, a francia Ramerupt városában élt. O volt az egyik legeredetibb és leginkább formabontó Talmud-magyarázó. Gyakran állt elő merész és ötletes új Talmud-magyarázatokkal, hogy egyeztesse azt a Franciaországban akkoriban elterjedt gyakorlatokkal. Smuél ben Méir rabbi (RáSBáM) Smuél rabbi (kb. 1080-kb. 1158) szintén Rási unokája és Rábénu Tám bátyja volt. A Toszáföthöz való hozzájárulásán kívül írt még egy híres Tóra-magyarázatot is, amely azzal tűnik ki a többi hasonló Tórához írt kommentár közül, hogy szigorúan a szöveg sima, kontextuális jelentésére szorítkozik (psuto sei mikrá), és nem folyamodik a hagyományos rabbinikus értelmezési módszerekhez. Ezen kívül megírta a magyarázatokat a Talmud azon részeihez, amelyeket a nagyapja befejezetlenül hagyott. Dampierre-i Jichák rabbi (R’T) Rábénu Tám és a Rásbám egyik unokaöccse, Franciaországban élt a XII. században, és az egyik legtermékenyebb toszafista volt. mesteri tanító sajátjai. Képes megérezni, hogy a diákoknak mivel lehetnek majd nehézségeik, és ezekhez olyan magyarázatokkal szolgál, amelyek mind a kezdő mind pedig a haladó tálmudistának kielégítőek. Rási ezen kívül döntő befolyást gyakorolt a Talmud helyes szövegének megállapítására is. Különböző kéziratokat összehasonlítván eldöntötte, mely olvasatok preferálandók. Nincs Rási kommentárunk a Babilóniai Tálműd minden egyes traktátusához, és a neki tulajdonított nyomtatott kommentárok közül néhányat valószínűleg mások írtak; ilyenek például a Táánit, Moéd kátán, Nödárim, Názir, Möilá és Támid traktátusokhoz írt kommentárok. Esetenként a szöveg jelzi, hogy Rási meghalt, mielőtt befejezhette volna a traktátust, és hogy azt egy tanítványa fejezte be helyette. így van ez a Mákot traktátussal, amelynek befejező részeit - a 19b-től kezdődően - a veje, Jehudá ben Nátán rabbi (RIVá”N) írta; valamint a Báuá Bátrá traktátussal, amelyet - a 29a-tól kezdődően - (jóval terjengősebb és részletezőbb stílusban) unokája, Smuél ben Méir rabbi (RáSBá”M), a Toszáfot egyik kiemelkedő társszerzője fejezett be. Rási teljesítményének sikerére utal, hogy egyetlen későbbi tudós sem próbált meg újabb értelmező kommentárt írni a Talmudhoz. © תופסות - Toszáfot Típus: Kommentár Terminológia A Toszáfot szó ״kiegészítésekének vagy ״mellékletek”־nek fordítható. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy szerzőik és szerkesztőik munkájukat Rási alapvető kommentárja mellékleteinek tekintették. Voltak azonban olyanok is az idők során, akik a Toszáfotot a Talmud kiegészítésének tekintették. Mint azt lentebb látni fogjuk, a Toszáfot maga is folytatja a Talmud saját dialektikus érvelési és vitamódszereit. A Toszáfotot hagyományosan az oldal külső margójára nyomtatják; azaz, amikor rápillantunk egy kinyitott Talmud-kötetre, akkor a Toszáfotot mindig az oldalak széléhez legkö
