Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
48 A Babilóniai Talmud és legfontosabb kommentárjai egyetlen traktátust, a Bráhot-ot - ez az áldásokkal és imákkal foglalkozik - vették bele a Talmudba. Ezt rendszerint annak a ténynek tulajdonítják, hogy a mezőgazdasági törvények zöme nem kötelező érvényű Izrael földjén kivül, és így az a Talmud kialakulásának idején és helyszínén nem volt aktuális. Hasonlóan a Misna Töhárot elnevezésű (a rituális tisztasággal foglalkozó) rendje sem található meg a Talmudban. Az itt található, elsősorban a Szentélyhez kapcsolódó előírások zömét ugyanis a Második Szentély i. sz. 70-ben történt lerombolását követően nem lehetett már megtartani. Ezek alól az egyetlen kivétel a Nidá traktátus, amely a menstruáló nőkre vonatkozó törvényekét tárgyalja, ezek a szabályok ugyanis a mai napig kötelező érvényűek. A Talmud által felhasznált források A Biblián, a Misnán és a babilóniai ámorák tanításain kívül a Babilóniai Talmud számos egyéb forrást is idéz és tárgyal. Ezek közé tartoznak:- A Misna Bölcseinek (tánák) azon tanításai, amelyeket nem vettek be a Misnába. Az ilyen forrásokat ״külső Misnáknak” vagy arámi nyelven Brájfának nevezik. A Brájtának számos különféle típusa létezik. Ezek közé tartoznak: • a tánáita (vagy: halahikus) midrás: Ezek a Tóra, különösen a Tóra jogi részeinek szővegét követik, és aprólékos részletességgel magyarázzák. A T almud számos Brájtá)& azonos az ismert midrás-gyűjteményekkel (olyan művekkel, mint például a ״Möhiltá” Mózes második könyvéhez, a ״Szifrá” [= ״Torát Kohánim”] Mózes harmadik könyvéhez vagy a ״Szifré” Mózes negyedik és ötödik könyvéhez) vagy hasonló azokhoz, és rabbi Akiva és rabbi Jismáél iskoláiból származik. Más Brájtákat pedig kizárólag a Talmudból ismerünk. • a Misnához csatolt Brájták. Ezek közül sok hasonlít vagy megegyezik a Tosze/iával, a Misna rendjei szerint összeállított tánáita munkával, amely magyarázatokkal és pótlótagos anyagokkal szolgál. • egyedül a Babilóniai Talmudból ismert tánáita források.- A szentföldi ámorák tanításai: Izrael földje na kijelentései alapulnak, és szemléltetik, hogy a Misna indokainak eltérő értelmezései miképpen vezethetnek deviációkhoz gyakorlati alkalmazásukban.- feloldják a Misna különböző állításai, vagy a Misna és más hagyományok között felismerni vélt vagy valóban létező ellentmondásokát; például oly módon, hogy kijelentik: • két egymásnak ellentmondó forrás eltérő körülményekkel, mozzanatokkal foglalkozik; vagy • a két állítás különböző rabbik álláspontjait képviseli. Talmudi vita és dialektika A Talmud jellegzetessége javarészt meglehetősen tekervényes érvelés- és vitamódszeréből ered. E viták egy részét ténylegesen maguk az ámorák vezették le, zömüket azonban hipotézisekre alapítva a Talmud szerkesztői rekonstruálták (״X rabbi úgy érvelhetett volna...”). Akárcsak a Misnában, az ámorák korának bölcsei is ösztönözték, támogatták az eltérő véleményekét és értelmezéseket. Míg azonban a Misna rendszerint csupán az egymásnak ellentmondó nézetek rövid közlésére szorítkozik, a Talmud mindig igyekszik igazolást találni a tánák és az ámorák álláspontjainak alapvető egységességére. A Talmud sok helyen bizonyító erejű szővegeket idéz a különböző vélemények alátámasztására illetve cáfolására. Az a dedukciós folyamat, amelynek révén a Talmud következtetést von le egy bizonyítékul felhozott szövegrészből, gyakran logikailag bonyolult és indirekt. A talmudi okfejtés minden esetben megpróbálja a Bölcseknek tulajdonított vélemények helyességét (vagyis azok logikus következetességét) igazoló bizonyítékokat és levezetéseket megtalálni. Terjedelem A Babilóniai Talmud a Misnát alkotó 60 traktátusból 36 és felet tárgyal [A Talmud tulajdonképpen felosztja a Misna egyes traktátusait, és így összességében 63 misnai traktátust tárgyal]: A Talmud a Misna Moéd (a Sábát-ról és az ünnepekről szóló), Násim (a családi törvényekről szóló) és Kodásim (a Szentélyről és a benne zajló áldozathozatalokról szóló) rendjeinek szinte összes traktátusát tárgyalja. A Misna Zráim rendjéből - amely a mezőgazdasági előírásokkal foglalkozik - mindössze
