Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
A Babilóniai Talmud és legfontosabb kommentárjai 47 Sörirá Gáón, az akkoriban Bagdadban műkődő pumbeditái akadémia feje, írt egy fontos tanulmányt (״episztolát”) a talmudi irodalom és kronológia egyes kérdéseiről. Noha Ráv Sörirá elfogadja, hogy a Talmudban olvasható ״tanitás vége” a végleges szerkesztésre való utalás, a kifejezést mégsem Ráv Asira, a híres ámorára vonatkoztatja (neki csupán a szerkesztés folyamatának elkezdését tulajdonítja), hanem egy kevésbé ismert személyre, Ráv Joszéra és kortársára, Rávinára, akik az ötödik század legvégén fejtették ki működésüket. Talmudi szakaszok gondos belső elemzéséből kiindulva elfogadott dolog a végleges szerkesztést olyan huzamosabb ideig tartó folyamatként felfogni, amely akár több évszázadon keresztül is elhúzódhatott. Azokat az anonim arámi nyelvű fejtegetéseket, amelyek az egész művet mintegy összetartják és annak jellegzetes dialektikus karakterét adják, gyakran a ״Száuoráim”-nak avagy ״Rábánán Száuoráé”-nak tulajdonítják, azoknak a névtelen babilóniai tudósoknak, akik ténykedésüket a hatodik században, talán egészen a moszlim hódítás idejéig fejtették ki. Hely A hajdani Babilónia a jelenlegi Irak területén helyezkedett el, és az ókori görögök ״Mezopotárnia” (״Folyóköz”) néven ismerték. Az itteni nép mezőgazdaságát és gazdaságát a Tigris és az Eufrátesz folyó, valamint az ezekből kiömlő csatornák bonyolult hálózata határozta meg. A talmudi kor legnagyobb részében Babiloniát egyetlen perzsa uralkodóház, a Szasszanida dinasztia kormányozta. Leírás A Talmud mint a Misna kommentárja A Babilóniai Talmud a Misna kommentárja, és annak rendjét követi. Több nemzedéken keresztül formálódott, a harmadik század elejétől nagyjából a hatodik századig. Kommentárként a Misna számos aspektuséval foglalkozik, gyakran jóval többet adva puszta magyarázatnál. A talmudi kommentárok többek között a következő pontokból állnak:- demonstrálják, hogy a Misna rendelkezései vagy vitái hogyan vezethetők le a bibliai szővegek értelmezéseiből.- feltárják azokat az elveket, amelyeken a Mistartották róla, hogy ״hegyeket képes kiszakítani a földből”. Negyedik nemzedék:- Abájé; meghalt 339-ben. O volt a pumbeditái akadémia feje.- Rává (bár Joszéf bár Hámá); meghalt 352- ben. Alapított egy akadémiát Möhozában. E két tudós - mindkettő Rábá tanítványa - vitái és eszmecseréi a Babilóniai Talmud majd összes oldalán megtalálhatók. Ötödik nemzedék:- Ráv Pápá; meghalt 375. Abájé és Rává tanítványa; iskolát vezetett Neresben. Hatodik nemzedék:- Ráv Ási; meghalt 427-ben. A szárai akadémia prominens vezetője; gyakran őt tartják a Babilóniai Talmud szerkesztőjének (Lásd lent). Hetedik nemzedék:- Ráv Asi fia, Már bár Ráv Asi [״Távjomi” néven is ismert]; meghalt 468-ban. Nyolcadik nemzedék:- Rábá Toszfáá; meghalt 474-ban.- Ráviná; meghalt 475-ban. Dátumok - Szerkesztés A Talmud egy helyen (Bává Möciá 86a.) Ráv Ásiról és Rávináról mint ״a tanítás végéről” (hébérül: ״szó/ hordd”) beszélegy olyan szövegöszszefüggésben, amely rabbi Jehudá há-Nászival, mint ״a Misna végével” veti össze őket. Mivel általában rabbi Jehudát tartják a Misna szerkesztőjének, megszokottá vált Ráv Ásiról a Babilóniai Talmud szerkesztőjeként beszélni. (A ״Ráviná” név ismétlődően előfordul a talmudi korban, mindazonáltal amikor Ráviná nevét említjük, rendszerint arra a Rávinára utalunk, aki Ráv Ási kortársa volt.) Mivel Ráv Ási 427-ben meghalt, és a Tálműd lapjain számos későbbi nemzedék is megjelenik, nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk róla úgy, mint a Talmud végleges szerkesztőjéről, jóllehet, sok olyan bizonyíték maradt fent, mely arra enged következtetni, hogy Ráv Ásinak része volt a még mindig szóban, memorizált formában élő hagyományok valamiféle előkészítő szerkesztésében, rendszerbe szervezésében. 987-ben a középkori szaktekintély, Ráv
