Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
45 A Babilóniai Talmud és legfontosabb kommentárjai bek között a bibliai idézetek azonosításával, magára a Talmudra, a rabbinikus irodalomra és a zsidó törvény legfontosabb előírásaira utaló jegyzetekkel. A Talmud szövege gyakorlatilag az összes kiadásban ugyanaz, csupán kisebb eltérések és szövegjavítások szerepelnek a későbbi kiadásokban (például a Hohmát Slomo Máhársál javitásai, amelyek bekerültek a szövegbe). Ráfáél Nátán Rabinovics rabbi (1835-1888) az 1868- ik évben kezdte meg monumentális művének, a Dikduké Sofrim-nak a kiadását, amelyben a Talmud szövegének rengeteg különböző váltózatát gyűjtötte össze. E munka egyik fontos forrása a Müncheni kézirat néven ismert, 1342- bői származó kézirat volt, amely a Talmudnak a katolikus egyház általi megbélyegzései és az ezeknek köszönhető könyvégetései követkéztében az egyetlen olyan fennmaradt kézirat, amely a Talmud szövegének egészét tartalmazza. Rabinovics rabbi ezen kívül a Talmud régebbi kiadásaiból és a Risonim (״elődök”) irodalmábői (a XVII. századot megelőzően élt rabbinikus szaktekintélyek írásaiból) is idéz. 15 kötetet nyomtatott ki, amelyek tartalmazzák a Zráim, a Moéd, a Nözikin és részben a Kodásim rendjeit. Túlságosan korán bekövetkezett halála miatt nem fejezhette be grandiózus munkáját. Megjelenése óta ez a könyv a Talmud kritikai szövegelemzésének legfontosabb eszköze. A Talmud szövegének külalakja mindig is komoly kihívást jelentett a Talmud tanulmányozói számára, a magánhangzók jelölése és a központozás hiánya miatt. A Talmud tanulmányozóinak komoly erőfeszítésébe kerül a szöveg megfejtése: hogy vajon éppen egy kérdést, egy választ, egy idézetet, stb. olvas-e. 1965-ben Adin Steinsaltz rabbi megalapította az Izraeli Talmudi Kiadások Intézetét, és hozzáfogott monumentális munkájához, a Talmud héber nyelvű fordításának és szövegmagyarázatának elkészítéséhez. Kiadásában először olvasható a Talmud a magánhangzók pontozott jelölésével, központozva és bekezdésekre bontva, jelentősen megkönnyítve ily módon Egy normál nyomtatott Talmud-oldal a zsidó vallástudomány számos évszázadát íveli át, a Biblia korától egészen a XX. századig. A jelenleg használatban lévő szinte valamenynyi Talmud az 1880 óta ״Özvegy Romm és a Romm fivérek” által a zsidó tudományok nagyhírű, litvániai központjában számos változatban kiadott híres vilnai (vilnói, vilniuszi) Talmudok másolata. A vilnai Talmud, noha megtartotta a korábbi kiadások formátumát és oldalszámozását, számos újabb kommentárral gazdagította a köteteket, amelyeket a kiadó a lapszélekre és a kötetek végén pótlapokra nyomtatva közölt. A Talmud mértékadó vilnai kiadásai húsz nagy méretű fóliáns kötetből állnak, amelyek számos kommentárt és kísérőszöveget is tártálmaznak. Ebben az ismertetőben egy jellegzetes vilnai Talmud kiadásban megtalálható elemeket tekinthetjük át. o (אךןגקג דומלת) - Gömárá (Talmud) Típus: Főszöveg Típus: Kommentár A Babilóniai Talmud oldalformátuma alig változott az első itáliai nyomtatások óta. 1484 és 1519 között Jehosuá, Gersom és Slomo Soncino számos traktátust nyomtatott ki, majd végül 1520-30-ban Daniel Bömberg (egy keresztény könyvkiadó) megjelentette az első teljes Talmud-kiadást is. Ezeknek a kiadásoknak a nyomán terjedt el az az ismerős formátum, amelyben az eredeti szöveg az oldal közepén négyszögletes betűkkel van kiszedve, és ezt a szövegblokkot veszik körül a Rási és Toszáfot kommentárok, félkurzív betűvel szedve. A mai napig megjelent összes Talmud-kiadás a Bomberg-féle kiadás oldalfelosztását alkalmazta. Az idők során számos kiegészítéssel, hozzátoldással gyarapodtak az egyes kiadások, töb
