Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 1. fejezet
Árbá ámot - Kínján hácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 427 tette magát, mivel az a négykönyöknyi sugarú körön belül fekszik! Ezek szerint Misnánkból azt látjuk, hogy csupán a négy könyök nem szerez az embernek semmit! - אכה יאמב ןניקסע - אלד רמא .ינקא IA Gömárá a fenti, peáual kapcsolatos kérdéshez hasonlóan ad választ:] Mivel van itt dolgunk? Egy olyan esettel, amelyben az illető nem mondta ki, hogy ״konkrétan a négy könyök által akarom birtokba venni a talált tárgyat magamnak”, és mivel nem hivatkozott erre a megszerzési módra, így ez a módszer nem is juttatta őt tulajdonhoz.- יאו ןוקת ,ןנבר יכ אל רמא יאמ ?יוה De ha a Bölcsek törvényt hoztak, miszerint az ember szerezhet tulajdont a ״négy könyöke” által, akkor miben más ha kimondja, hogy ״ezáltal akarom birtokba venni” vagy ha nem mondja ki? Miért kellene konkrétan kijelentenie, hogy ilyen módon szándékozik megszerezni a talált tárgyat? - ןויכ לפת הילע - ילג היתעד הליפנבד אחינ היל ,ינקת עבראב תומא אל אחינ היל .ינקת Válasz: Mivel az illető rávetette magát a ta- Iáit tárgyra, következésképp feltárta azt a szándékát, hogy e cselekedete, és nem pedig a négy könyöke által kívánja birtokba venni. így, mivel lemondott arról, hogy a talált tárgyra a rabbinikus ״négy könyök” rendelkezés révén tegyen szert, nem szerzi meg magának a talált tárgyat. בר תשש רמא: יכ וניקת ןנבר - ,אטמסב אלל יקחד ,םיבר תושלב םיברה אקד םיבר'יקחד - אל וניקת •ןנבר [Ráv Séset itt egy másik válasz ad a fenti felvetésre:] Ráv Séset azt mondja: Mikor a Bölcsek törvénybe iktatták a ״négy könyök” tulajdonszerzési módját, akkor azt egy mellékútca esetére értették, ahol nincs tolongás. Mellékutcában az ember ״négy könyöke” úgy tekinthető, mintha a számára biztosított tér az adott pillanatban ténylegesen az övé lenne, és birtokba vehet általa dolgokat. Egy forgalmas útra vonatkozólag azonban, ahol esetenként sokan tolonganak, nem. Ilyesfajta töבר אפפ :רמא יכ וניקת היל ןנבר עברא תומא - ,אמלעב הדשב לעבל תיבה - אל וניקת היל .ןנבר [Ráv Pápá itt egy másik válasz ad a fenti felvetésre:] Ráv Pápá azt mondja: Mikor a Bölcsek törvénybe iktatták a ״négy könyök” tulajdonszerzési módját, akkor azt általánosságban, azaz csak közterületre értették, más ember magánterületére nem. ףאו לע בג הכזד היל אנמחר ,הוגב יכ הכז היל אנמחר - יכולהל הב יטוקנלו ,האיפ יוהימל יריצח אל הכז היל אנמחר . T T ־־ :־־ •• T T T És jóllehet a Tóra aratás idején, a mező sárkán biztosít bizonyos jogokat a szegénynek, ezek a Tóra által biztosított jogok csak arra vonatkoznak, hogy a mezőn szabadon járjon és ott összeszedje a péát, de nem jogosítja föl arra, hogy a mezőt saját udvarának tekintse és így a négy könyök elve által szerezzen tulajdont magának. Ilyenformán a péá esetéből vett érv nem cáfolja meg Rés Lákis kijelentését, miszerint ״az ember négy könyöke tulajdont szerez neki”. A Nözikin rendjébe tartozó Misnánk mint ellenérv [A Gömárá most egy másik ellenérvet hoz fel Rés Lákis szabályával szemben.] רמא ,אבר ביתומ יבר ביקען רב יליא ןיקיזנ : Rává azt mondta: rabbi Jáákov bár Idi a Misna Nözikin (Károk) című rendjébe tartozó Misnánk alapján emelt kifogást: האר תא האיצמה לפנו ול ,הילע אבו רחא קיזחהו הב הז- קייזחה® הב הכז :הב.............................. Ha valaki észrevesz egy elvesztett tárgyat, és ráveti magát, azzal a céllal, hogy birtokba vegye azt, de nem hajtja végre a megszerzés hivatalos aktusát, akkor az nem lesz az övé, és a tárgy még gazdátlannak tekintendő. Tehát ha ODAJÖN HOZZÁ VALAKI, ÉS MEGFOGJA A TÁRGYAT, azzal érvényesen birtokba veszi azt magának. יאו תרמא עברא תומא לש םדא תוװק ול לכב ,םוקמ הילונקנ עברא תומא הידיל! Már most ha azt mondjuk, hogy az ember körüli négy könyök mindenütt tulajdonjogot ad neki, akkor a ״négy könyök” itt is szerezze meg a talált tárgyat annak, aki ráve
