Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bává Möciá traktátus: 1. fejezet
Árbá ámot - Kínján tjácér - A talált tárgy megszerzésének módjai 423 MISNA: Gazdátlan tárgy birtokba vétele kézbevétellel .הנשימ האר תא האיצמה לפנו ,הילע אבו רחא קיזחהו הב - הז קךחהש הב הכז .הב Ha valaki észrevesz egy elvesztett tárgyat és fizikailag ráveti magát azzal a céllal, hogy birtokba vegye azt, de nem hajtja végre a birtokba vétel hivatalos aktusát, akkor az nem lesz az övé, és a tárgy még gazdátlannak tekintendő361. Tehát ha odajön hoz- ZÁ VALAKI, ÉS MEGFOGJA A TÁRGYAT, AZZAL érvényesen BIRTOKBA VESZI AZT MAGÁNAK. Rává azt mondta: rabbi Jáákov bár Idi a Nözikin (Károk) című rendje egyik Misnája alapján kifogásolta ezt a szabályt.. A Peá egyik Misnája mint ellenérv [A Gömárá itt részletesen kifejti ezeket az ellen véleményeket:] רמא ,ייבא ביתומ יבר אײח רב ףסוי האיפ: Abájé azt mondta: rabbi Hijá bár Joszéf a Péá traktátus alábbi Misnája alapján emelt kifogást: לטנ תצקמ האיפ קרזו לע ראשה - ןיא ול הב .םולכ 1. §. Ha egy szegény ember elvette a péá363 egy részét, amit magának gyűjtött be, És azzal a céllal dobja rá a többi péára, hogy azt is birtokba vegye magának, akkor semmi sem lesz AZ ÖVÉ.364 לפנ ול ,הילע סרפ ותילט הילע - ןיריבעמ ותוא .הנמיה 2. §. Ezenfelül, még ha a szegény ember ráve-TETTE IS MAGÁT A PÉÁRA, VAGY SZÉTTERJESZTETTE FÖLÖTTE AZ ÖLTÖZÉKÉT, ELVESZIK TŐLE AZT (az így birtokba vett péát), mivel nem hajtotta végre a birtokbavétel érvényes aktusát. ןכו רמועב .החכש GÖMÁRÁ Az ember közvetlen környezetének jogi státusza .ארמג רמא שיר שיקל םושמ אבא ןהיכ :אלדרב עברא תומ״א לש םדא תונוק ול קכב5 .םוקמ Rés Lákis tanította Ábá Kohén Bárdölá nevében: Egy ember négy könyöke (vagyis az ember körül húzható négy könyök sugarú kör) mindenütt birtokba veszi neki a gazdátlan holmit, mivel ez a terület az ő saját ״udvarának” tekintendő362. יאמ] [?אמעט [Mi ennek az oka?] וניקת ןנבר - אלד יתא .ייוצנאל A válasz: Bölcseink azért alkották meg ezt a ״négykönyökös” törvényt, hogy az emberek ne vesszenek össze a talált holmik tulajdonjoga fölött. רמא א :ייב ביתומ יבר איןח רב ףסוי .האיפ Ábájé mondta: rabbi Hijá bár Joszéf a Péá traktátus egyik Misnája alapján kifogásoha ezt a szabályt. רמא אבר: ביתומ יבר בקנה רב ידיא .ןיקיזנ cán, közutak szélén és gazdátlan mezőn. Ha azonban a forgat más út vagy a mező másvalaki tulajdona, a megtalálónak nem szerez tulajdonjogot négy könyöke” - Ráv Pápá és Ráv Séset ide vonatkozó nézete szerint. Grá azonban azt állítja, hogy ajándék megszerezhető ilyen módon. (Sulhán Áruh, Hosen Mispát 268:2.) 363 A mező sarkában a szegényeknek hagyott learatatlan térmény. Lásd fent a 91. jegyzetben. 364 Háláhá: Aki elvette a péá egy részét, és rádobta a többire. ״Ha egy szegény ember elvette a péá egy részét, s azt rádobta a többi péára, vagy ha rávetette magát és öltözékét szétterítette rajta, akkor büntetésből az összes péát elveszik tőle, még azt is, amit addig gyűjtött már.” (Maimonidész, A szegények járandóságainak törvényei 2:18.) 361 Háláhá: Aki ráesik egy elvesztett tárgyra. ״Ha valaki észrevesz egy gazdátlan tárgyat, és ráveti magát, majd egy másik megragadja a tárgyat, akkor a tárgy az utóbbié.” Römá azonban azt vallja, hogy ha az elvesztett tárgyat egy olyan helyen találták, ahol a ״négy könyök” szerzési módja érvényes (például egy széles utcán), akkor a második válasznak megfelelően (Ráv Pápá és Ráv Séset véleménye szerint, 10b.) azé a talált tárgy, aki rávetette magát (Túr és Báh, Rif és Ros névében), mint ahogy az a Gömárában található (Szmd). (Suliján Árulj, uo., 268:1.) 362 Háláhá: Négy könyök szerez. ״Az ember körüli négy könyök tulajdont szerez neki. Ennek folytán, ha egy elvesztett tárgy bekerül egy ember négy könyökön belüli körzetébe, az illető megszerzi azt a tárgyat. Ez a törvény érvényes mellékút-
