Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Bevezető

38 A Misna és legfontosabb kommentárjai korának talmudista tudományában eluralkodó, erősen ״tekervényes” érvelést (״pilpul”) ellen­­súlyozó módszerként a Misna-tanulás újjáélesz­­tésére szólított fel. Egyes népszerű kiadásokban a fent említett kommentár Ikár Toszáfot Jóm Tov című tömő­­rített változata helyettesíti a hosszú és részletes változatot. Q הימלש'תכאלמ - Mölehet Slomo Típus: Kommentár Cím A kifejezés a 2Krónikák 8:16-ból való: ״Sala­­mon minden munkája”. Dátum 1567-1624 Szerző Slomo ben Josuá Adeni rabbi, aki Becálél Áskenázi rabbi tanítványa volt (aki a Sitá Mö­­kubecet írója, amely a középkori kommentárok és ritka kéziratok különböző olvasatainak gyűj­­teménye). Hely Slomo ben Josuá a jemeni Adenben született, de még gyermekkorában a Szentföldre került. Élete legnagyobb részét a legteljesebb szegény­­ségben, Hebronban töltötte. Ismertetés A Mölehet Slomo döbbenetes felkészültségről tesz tanúságot a korábbi kommentárok terén, beleértve azokat is, amelyek csak kiadatlan kéz­­iratok formájában léteztek. Az író a különféle Misna-értelmezéseket összeveti a Bertinorói Ovádjá rabbi féle értelmezéssel, és elemzi is őket. Az Izrael földjének reáliájára támaszkod­­va helyenként fontos adatokat közöl, ide értve a Misnában említett flóra és fauna arab változatát. Ugyancsak értékes feljegyzéseket hagyott hátra a Misna-szöveg kiejtésének hagyományairól. A Mölehet Slomo először a vilnai Romm­­féle Misna-kiadásokban jelent meg nyomtatott formában. Egyes kötetekben ugyanazokon az oldalon szerepel, mint a Misna, más kiadások­­ban külön, a kötet végén. tanítóit idézi, vagy saját értelmezéseit ismerteti (például amikor olasz nevük szerint azonosít fá­­kát és más növényeket). Maimonidész példáját követve ő is megjelöli, hogy a Misnában melyik nézet az elfogadott. o תופזקות י1ם ט1ב - Toszáfot Jom Tov Típus: Kommentár Dátum 1579-1654 Szerző Jom Tov Lipman Heller rabbi. Hely Jóm Tov Lipman Heller rabbi a bajorországi Walersteinben született. Bécsben nevelkedett. Számos rabbinikus posztot töltött be Csehor­­szágban (Prágában és Nicholsburgban), Auszt­­riában (Bécs), Oroszországban (Nimerov) és Lengyelországban (Ludmir). Utolsó állomásán, 1641-ben Krakkó rabbija lett. A krakkói teme­­tőben a kerítés mellett van eltemetve, a szegé­­nyéknek és a nincsteleneknek fenntartott par­­cellában. Ismertetés Ez a kritikai kommentár Bertinorói Ovádjá rabbi magyarázó kommentárjához kapcsolódik, többé­­kevésbé úgy, ahogy a Toszáfot a Rási-féle Ba­­bilóniai Talmud-kommentárhoz. Ennek jegyében Heller rabbi rámutat Ovádjá kommentárjának valós és látszólagos ellentmondásaira, valamint a kommentár és annak talmudi forrásai közötti el­­lentmondásokra, továbbá magyarázatokat ad azo­­kon a pontokon, ahol Ovádjá rabbi nem. Heller rabbi időnként szemrehányást tesz Ovádjá rabbi­­nak, amiért felülbirálat nélkül lemásolta a Rási-féle Misna-értelmezést, és nem vette számításba a tál­­mudi értekezések által megkívánt módosításokat. A Toszáfot Jóm Tov a Misna pontos szövegének tisztázására törekszik. Heller rabbi javításai be­­kerültek az ez után következő kiadásokba. Heller rabbi eredetileg egy teljes, független kommentárt akart létrehozni, amely tanítójá­­nak, a prágai Lőw rabbinak, a ״MáháráL-nak a pedagógiai elvein alapult volna. Lőw rabbi a

Next

/
Thumbnails
Contents