Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
36 A Misna és legfontosabb kommentárjai A lámpás könyve máskor héberül - Széf er HáMáor - hivatkoznak. Ma többnyire Pirus HáMisnájot löháRámbám, Maimonidész Misna-kommentárjai néven emlegetik. Dátum A szerző 1138-tól 1204-ig élt. Tíz teljes évig (1168-1177) dolgozott a másik nagy művén a Misné Torá-n, a Törvénykönyvön, melyet égészén élete végéig javítgatott. Maimonidész huszonhárom és harminc éves kora között (1161-1168) állította össze Misna kommentárját. Szerző Mose Maimonidész (Mose ben Maimon rabbi, akit általában neve héber rövidítésével RáMBáM-ként említenek) a középkori intellektuális és vallási élet egyik magasan kiemelkedő alakja volt. Törvénykönyve megalkotásán kívül kitűnt a filozófiában, a tudományban, az orvoslásban, a szentírás-magyarázatban és a közösség vezetésében is. Spanyolországban, Cordobában született, de a vallási indíttatású üldöztetések elől családjával még fiatal korában elmenekült. Előbb a marokkói Fezben állapodtak meg, majd nem egész egy évig Izrael földjén lakott, s végül Egyiptomban telepedett le. Maimonidész irodalmi munkái között található egy filozófiai logikával foglalkozó mű; egy judeo-arab nyelvű kommentár a Misnához; a Tóra 613 parancsának felsorolása; a Misné Toré törvénykönyv; A tévelygők útmutatója című judeo-arabul írt filozófiai értekezés, továbbá számos levél és válaszlevél, amelyeket különböző zsidó közösségeknek írt. Hely Egyiptom, Fusztat (ma Kairó). Ismertetés Maimonidész Misna-kommentárja, amit judeoarabul, az arab judaizált és héber betűkkel írt dialektusában írt, a maga idejében úttörő jellegű munka volt, ugyanis a babilóniai akadémiákat követő zsidók köreiben nem volt szokásos gyakorlat a Misnának a Babilóniai Talmudtól független, önálló tanulmányozása. Maimonidész arra törekedett, hogy mindegyik Misnát a Talmud által adott értelmezések fényében mutassa be. Mivel a Talmud gyak-Ugyanazok a Bölcsek, akik munkájukkal hozzájárultak a kialakításához, a tannaita Midrásgyűjtemények összeállításában is kitűntek. A Misna formája legjobban azokban a jogi elveknek a kifejtésében tükröződik, amelyeknek bibliai gyökereit úgy dolgozták ki, hogy a nélkül is meg lehessen vitatni őket, hogy szövegmagyarázói eredetükhöz visszatérjenek. A törvények megformálásában a Misna számos különféle irodalmi szerkezetet alkalmaz: • Egyes szabályokat név nélkül (sztám Misna) idéz, arra utalva, hogy azok mindenki által elfogadott törvények. • Egyes szabályok vitatárgyainak Bölcseit néven nevezi (például ״X rabbi szerint szabad, Y rabbi szerint nem szabad”), de az indokokat többnyire nem fejti ki. • A Misna gyakran névnélküli nézeteket rendel a néven nevezett Bölcsek véleménye mellé. Ha a névvel jegyzett vélemény mögött egy anonim vélemény áll, azt a következő formula vezeti be: ״És a Bölcsek azt mondják...”. Ennek az a magyarázata, hogy az anonim nézetekkel a többség álláspontját kívánták jelezni, s ennélfogva törvényi normaként mutátják be. Noha a Misna legnagyobb része törvényi rendelkezésekből és vitákból áll, számos más típusú szöveget is tartalmaz, köztük midrásrészleteket (azaz rabbinikus értelmezéssel ellátott bibliai passzusokat), anekdota jellegű precedenseket, rítusok és procedúrák (főleg a Szentély-beli szertartások) részletes ismerteiését, és egyebeket. A Misnának sok olyan kiadása van, amelyben a szöveg ״pontozott” (nikud), de nincs ennek hivatalosan elfogadott verziója. Léteznek régi ״pontozott” kéziratok is, köztük a budapesti, Kaufmann-féle Misna kézirat. G - שיוריפ תוינשימה ם״במרהל Maimonidész Misna-kommentárjai Típus: Kommentár Cím Nem maradt ránk olyan feljegyzés, amely szerint az író adott volna címet a munkájának. A kommentárra néha arabul - Kitáb al-Szirádzs,
