Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
A Misna és legfontosabb kommentárjai 35 Harmadik rend: רךס םישנ Násim (Asszonyok) 7 traktátus A házasságkötés és az abból származó kötelességek törvényei. Ebben a rendben azonban olyan traktátusok is találhatók (Nödárim és Názir), melyek csak érintőlegesen kapcsolódnak ehhez a témához. Negyedik rend: ־חס ןיקיזנ Nözikin (Károkozások) 10 traktátus Ez a rend a polgári és büntetőtörvényekkel foglalkozik, a testi fenyítéssel, a halálbüntetéssel, a rabbinikus bíróság felállításával, a bíróság által hozott hibás döntésekkel, valamint a bírósági eljárás rendjével. Ez a rész tárgyalja a bálványimádás, illetve annak elkerülésének törvényeit, a Bölcsek véleményét a legkülönfélébb halahikus kérdésekben, valamint az etika és a bölcsesség dolgait. Ötödik rend: רךס םישדק Kodásim (Szentségek) 11 traktátus A Kodásim rend (a Hulin traktátus kivételével) az áldozatokra és a Szentélyre vonatkozó törvényeket tárgyalja. Ezt a rendet már a talmudi időkben is nehéz stúdiumnak tartották. Hatodik rend: רךס תורהט Tehárot (Tisztulás) 12 traktátus A rituális tisztaság és tisztátalanság törvényei. Már a talmudi időkben is a Misna egyik legnehezebb rendjének tartották. Ehhez a rendhez - a Nidá traktátuson kívül - nem készült Gömárá. Mindegyik traktátus fejezetekre oszlik, amelyek Misnának vagy háláhának nevezett, számozott egységekből állnak. Az idézetek jelölésének szokásos módja tehát a következő: Traktátus, fejezetszám, Misna száma (például Zváhim 4:2.). A Babilóniai Talmudban található Misnaidézetek nincsenek megszámozva. A rendeken belül a traktátusok sorrendjét áltálában a fejezetek száma határozza meg (csőkkenő sorrendben). Egyedül a Zráim nem illik ebbe a rendszerbe. A Misna nyilvánvalóan nem azzal a céllal készült, hogy a Szóbeli Tan egészét felölelje. A talmudi szövegekben Jehudá rabbit álta- Iában egyszerűen csak ״rabbi”-ként, vagy legendás jámborsága folytán ״rábénu hákádos”ként, ״a mi szent mesterünk”-ként említik. Hely Jehudá há-Nászi rabbi, miután Júdeábái elköltözött, a galileai Bét Sáárájimban lakott, ahol a Misna művének legnagyobb részét szerkesztette. Egészségi okokból élete utolsó szakaszát Ciporiban töltötte, de Bét Sáárájimban van eltemetve. Ismertetés A Misna, kevés jelentős kivétellel (ilyen például az Áuot - Atyák - traktátus) csak a Szóbeli Tan jogi (héberül háláhá) részével foglalkozik. A Misna egyik jellegzetessége, hogy a zsidó vallási törvény hagyományait témák szerint, hat fő körbe csoportosítja. Ezeknek a fő részeknek a neve szdárim (egyes számban széder, magyarul ״rend”). Innen ered a Misna teljes neve: Sisá szidré Misna (a Misna hat rendje). Az egyes rendek több tematikus értekezésre vagy traktátusra (héberül mászehet, többes számban mászehtot) oszlanak. Jóllehet a téma szerinti besorolás az elsődleges, ez alól számos kivétel van, amelyek közül legtöbb a szerkesztés korábbi szakaszainak eltérő rendszerezési elveit tükrözi. A Misna hat rendje a következő: Első rend: רדס םיערז Zráim (Vetések) 11 traktátus A mezőgazdasággal kapcsolatos törvények, főleg Izrael földjére vonatkoztatva; a kohénokat és a léviket megillető rész; mi az, amit külön kell választani a terméstől, és a szegényeknek kell adni; valamint az áldások elmondásának törvényei. Második rend: רךס דעומ Moéd (Kijelölt idő, ״ünnep”) 12 traktátus A szombatra, az ünnepnapokra és a böjtnapokra vonatkozó törvények; az egyes ünnepekre és ünnepnapokra vonatkozó különleges törvények és előírások. A Skálim traktátus ugyan nem illeszthető ebbe a meghatározásba, ám mivel a sekel-adót rendszeres időközönként szedték, ezért ebben a rendben kapott helyet.
