Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
34 A Misna és legfontosabb kommentárjai nek” neveznek, két nagy hatású, Akiva rabbi és a Jismáél rabbi nevével fémjelzett iskola műkődéséhez kötődik. A két iskola a Tóra-értelmezés más-más módjait alakította ki. Usá: A Bár-Kohbá-felkelés tragikus utóhatásaként a rómaiak teljesen elpusztították Jeruzsálemet, feldúlták Júdea tartományt, Izrael földjének déli részét, amely addig a zsidó vallási vezetés központja volt. E helyzet miatt a vallási vezetők átköltöztek az északi régióba, Galileába, és a rabbinikus bíróság egy ideig egy galileai faluban, Méir rabbi szülőfalujában, Usában székelt. A Misna túlnyomó része ebből az időszakból származik. A Bölcsek által a Misnában említett ״Usaiak” szinte mindegyike Akiva rabbi tanítványa volt. Közéjük tartoznak a következő rabbik: Méir, Jehudá [bár Háj], Simon ben Joháj, Jozsé [ben Háláftá], Elázár [ben Sámuá] és a nemzedék fejedelme: (Nászi) Rábán Simon ben Gámliél. Bét Sáárájim: A szerkesztés nemzedéke: Erről a korszakról az alábbiakban szólunk. Dátumok - Szerkesztés Minden ősi forrás egyetért abban, hogy a Misnát rabbi Jehudá há-Nászi (a Fejedelem) állította össze. Jehudá há-Nászi 217-ben halt meg. [Róla lentebb.] Azt azonban máig vitatják, hogy vajon írásba is ő foglalta-e, vagy csak meghatározta, rendszerezte és rögzítette a még később is csak szájhagyomány útján terjedő szövegeket. A Misna szerkesztője, aki az előző (Usá) nemzedék legjelentősebb tanítóival együtt tanult, a különböző akadémiákon formált korábbi összeállításokat foglalta össze egy új, egységesített munkában. A Misnában szinte egyetlen olyan részlet nincs, amely egyidős lenne a szerkesztőjével. Szerző Jehudá ben Simon rabbi héber titulusa nászi (a fejedelem) volt, amivel a zsidó nép hivatalos politikai képviselőjét és szellemi vezetőjét jelölték. A nászi volt a judaizmus legfelső bírói és törvényhozói testületének, a Szánhedrinnek az elnöke. Az polgári i.e. I. században élt, köztiszteletben álló idősebb Hilél idejétől a cím örökletessé vált, és szinte megszakítás nélkül így is öröklődött tovább. Dátumok - Kialakulás Bár léteznek olyan hagyományok is a Misnában, amelyek eredete a polgári időszámítás előtti V. századig (a Nagy Gyülekezetig; Lásd. Nehemjá 8-10.) nyúlik vissza, és léteznek olyan késeiek is, melyek a harmadik század közepéről származnak, a Misna főszövegének zöme a nagyjából az 1. század dereka és a III. század második évtizede között élt szaktekintélyek tanításaiból áll össze. Ebben az időszakban számos nagy történélmi fordulópont következett be a zsidóság életében, például 70-ben a Második Jeruzsálemi Szentély lerombolása, vagy 135-ben a Simon bár Kohbá (vagy bár Kuzibá) által vezetett és tragikus véget ért Róma elleni felkelés. Mivel a Misna lényegében véve vallási törvénykönyv, ezért ezeket a nagy jelentőségű történelmi eseményeket szinte nem is említi egyértelmű módón, pedig a Misna megszerkesztését - vagyis a Szóbeli Tan írásba foglalását - sokan éppen az említett eseményekre történt reagálásnak tekintik. A tudományos és a történelmi irodalomban szokásossá vált, hogy a Misna korát ״nemzedékek”-re osztják. E nemzedékeket azokról a városokról nevezték el, ahol a rabbinikus vezetés fő központjai működtek. E konvenció szerint a tudósok a következő nemzedékekről beszélnek: Jávne [= Jamia, Jabne]: A Szentély 68- ban történt lerombolását követően a zsidó közösségi vezetők és a Tóra-tudomány művelői ebbe a tengerparti városkába költöztek. A jávnei Bölcsekre várt az a feladat (a ״rabbi” szó ״vallási tanító” értelemben e kor előtt valószínűleg nem volt még használatos), hogy a judaizmust hozzáigazítsák ahhoz az új helyzethez, amelyben a vallási élet nagy központja, a Jeruzsálemi Szentély már nem létezik. Valószínű, hogy az előző generációk szájhagyományának megőrzését Jávnéban kezdeményezték. ״Jávne” legalább két teljes nemzedéket jelöl, dátum szerint a 68-től 135-ig terjedő időszakot. Az első Jávne-nemzedéknek olyan kiemelkedő alakjai voltak, mint Rábán Johánán ben Zákáj (az Akadémia alapítója), Eliezer ben Hirkanosz és Josuá ben Hánánjá rabbi. A későbbi Jávneperiódus, amit néha a Bár-Kohbá-féle felkelés katonai központjára célozva ״Bétár nemzedék-
