Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
33 A Misna és legfontosabb kommentárjai Ezt a hagyományt a Misna leírásának korszakéban azért törték meg, mert a Szóbeli Tan kézdett feledésbe merülni. A ״Misna ”-t bizonyos kontextusokban a ״Midrás”-sal állítják szembe. Az utóbbi gyűjtemény a Biblia szövegéhez csatolt rabbinikus tanítást jelöli, míg az előbbi az írástól, annak felépítésétől függetlenül rendszerezett vagy megszövegezett tanításokra vonatkozik. A Misna kifejezés legszorosabb értelmében, a rabbinikus irodalomnak arra a meghatározott munkájára vonatkozik, amely a fentebb körvonalazott sajátosságokat testesíti meg. A Misnában idézett zsidó Bölcsek neve táná (többes számban tánáim), amely a héber SáNáH-val rokon arameus szótőből származik. Azt a korszakot, amelyben a Misnát leírták ezért ״tannaikus komák” is nevezzük. A táná szó a tannaikus kort követő ámorá-periódus egyik tisztségét is jelöli. Az ámorá-periódus ״tannái”, azok a tudós ámorák voltak, akik kitűntek a tannaikus kor szóbeli hagyományainak memorizálásában, és őket kérték meg, hogy az Akadémia tudósai előtt elmondják ezeket a szövegeket. A Misna nagyon kevés kivétellel (ilyenek például az arameus nyelvű jogi dokumentumok) teljes egészében héber nyelvű, és olyan dialektusban íródott, amely megfelel a Júdeábán beszélt köznyelvnek. A Misnát teljes egészében Izráel földjén szerkésztették, és az összes ott idézett bölcs, még ha eredetileg más helyen (Babilonban, Rómában) lakott is, a Szentföldön fejtette ki tevékenységét. A talmudi oldalon a Misna passzusait (amelyekhez a Talmud kommentárként szolgál), a ״MáTNi” rövidítés vezeti be, amely az arameus mátnitin, ״a mi Misnánk” szó rövidített alakja. Szokás a Babilóniai Talmudban a Misnát a ״mi Misnánk”-ként (vagy: ״az általunk tanult” Misnaként) emlegetni, hogy megkülönböztessük más, ״külső”, a Misna gyűjteményen kívüli Misnáktól, amelyeket arameus szóval Brájfá-nak nevezünk. A Talmud mindegyik fejezete egy Misna-idézettel kezdődik. A Biblia, a Tóra szövegét és parancsolatait évszázadok és évezredek során kutatták és magyarázták. A szóbeli magyarázatok első kodifikált törvénygyűjteménye a Misna. A Misna első nyomtatott kiadását, mely már 1492-ben megjelent, számos újabb kiadás követte. Ezeket lapszéli kommentárokkal látták el. Ismertetőnkben elsősorban ״a Romm testvérek és özvegye” által Vilnában (Wilno, Vilniusz) a XIX. század vége óta többször is kiadott, kommentárokkal ellátott, széles körben elterjedt kiadást mutatjuk be. Ez a kiadás a legtöbb utána megjelentetett ״hagyományos” változat alapjául szolgál. A vilnai kiadás felépítése kissé bonyolult, nehezen kiismerhető. Minden egyes olda- Ion és a kötetek végén is terjedelmes kommentár és magyarázat szerepel a Misna főszövegén kívül. A mű felépítésének és történetének megértését szolgálja az alábbi leírás, mely bemutatja a könyv felépítését, egyes részeinek jellegzetességeit, címét, történetét és ismerteti a szöveg stílusát és szerzőjét is. o הןז^מה - A Misna Típus: főszöveg Terminológia A héber ״SáNáH” szó azt jelenti: ismételni, és az ismétlés útján történő memorizálásra utal. A ״Misna” jelentése következésképp ״ami betéve megtanulandó”, szemben a Biblia rabbinikus meghatározásával, a ״Mi/crá”-val, minek jelentése: ״amit egy írott szövegből olvasnak fel és recitálnak”. A Misna tehát általánosságban a Szóbeli Tóra teljes hagyományát jelenti, ahogy azt a Bölcsek a polgári időszámítás első évszázadaiban megszerkesztették. Hosszú időn át ezeket a szövegeket, nem írták le, hanem csak szájhagyomány útján maradtak fenn, szemben a Biblia könyveivel melyek az ״írott Tan”-t képezték.
