Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
A Talmud gondolatvilága, felépítése és stílusa 27 egymást, hogy minél inkább felkeltsék a tanúló érdeklődését. A traktátusok rendszerint egy meglehetős fejtörést okozó, a tárgyalandó téma legmélyéről vett bevezetővel kezdődnek, s a diszkusszió csak ezt követően tér vissza az eredeti kezdőponthoz. A Talmud rendszerint a struktúrájában hasonló elvekre épülő Misnából indul ki, s miután elmagyarázta azt, kapcsolódó témák kifejtésére tér át. Az ezekre a témákra vonatkozó fórrásokat a Talmud idézi, majd részletesen kifejti. Néha azonban olyan is előfordul, hogy amikor a Talmud egy a központi témához kapcsolódó forrást idéz, akkor ezt követően haladéktalanul bele is kezd ennek az idézett forrásnak a részletekbe menő megtárgyalásába. Az erre alkalmazott talmudi kifejezés a אפוג. Néha a Talmud asszociatív módon tér át egyik témáról a másikra. Miután idézte egy bizonyos tudós valamely kijelentését, annak a tudósnak esetleg egy egész sor egyéb kijelentését is ismerteti. Ily módon a Talmud sok esetben elsodródik az első, központi témától. Az ilyenfajta diszkussziók során a figyelem fókusza egyik tárgyról a másikra mozdul el, s végül már nagyon messze találjuk magunkat attól a témátói, amellyel eredetileg elkezdtünk foglalkozni. Valójában azonban sokszor a Talmud nemcsak hogy visszatér az eredeti témához, hanem egy olyan - néha hajszálvékony, gyakran viszont ujjnyi vastagságú - belső kohéziós szál mentén halad, amely az összes tárgyalt témát összeköti egymással. Az érintett témák között fennálló kapcsolat sosem pusztán felületi, és a látszólag szeszélyes elkalandozások sokszor szubsztanciával és érdekes adalékokkal gazdagítják a központi témát. A talmudi ágádá Nehéz definiálni, mi is az a talmudi aggáda. Általánosságban ágádaként határozzuk meg a Talmud azon részeit, amelyek nem normatív természetűek, és amelyeknek ennél fogva nem lehet határozott, jogerős döntés. így tehát az összes teológiai és filozófiai fejtegetés, az egyénekről szóló anekdoták, az erkölcsi útmutatások és más hasonló témák mind egy olyan kategóriába sorolandók, amely homogénnek semmiképp sem mondható, s ez az ágádá. Nincs alapvető különbség háláhá és ágádá eltérő nézetekben mi a közös, mi az, ami egyesiti őket. 4. A forrásokban található kijelentések mindegyikének független és fontos jelentéstartalma van. A Talmud témaelemzésének felépítése A felületes szemlélő számára a Talmud mindenféle belső rendezettség híján való. A Talmud rende nem olyan, amely általában a szabvány tankönyvekre jellemző. A Talmud tartalmának elrendezése nem szisztematikus, de még csak ismert didaktikus elveket sem követ. Nem halad az egyszerűtől az összetett vagy az általánostól az egyedi felé. Mindezek ellenére a Talmudnak igenis van egy belső rendje, amely azonban nem hasonlít az általunk ismert rendezőelvekre. A tankönyvek egy specifikusan körülírt tananyagot dolgoznak föl, amelyet így aztán könnyű világosan definiált sorrendben tálalni. A Talmud ezzel szemben egy roppant terjedelmes tárggyal foglalkozik - a világ dolgainak természetével a Tóra szerint. Kontúrjai éppen ezért magát az életet tükrözik. Formális külső rendezettséggel nem rendelkezik ugyan, ám színes palettájú tárgyait erős belső kohézió tartja össze. A Talmud stmktúrája asszociatív természetű. A Talmud anyagát évszázadokon át memorizálták és szóban adták tovább. A benne megfőgalmazott ideákat belső láncszemek kapcsolják egymáshoz, és sorrendjük gyakran a memorizálás szükségét tükrözik. A talmudi diskurzus az egyik témáról átvált egy azzal valamilyen kapcsolatban álló másik témára vagy egy másodikra, amely az elsőt asszociatív módon idézi fel. A Talmud belső szerveződésének természetesen jó néhány jellemző vonása van. Elsőször is nagyon ritka, hogy egy adott téma talmudi diszkussziója a téma részletes definíciójával kézdődjön. A Talmudban megtárgyalt fogalmak zöme magában a Talmudban nem is kerül azonosításra. Ezeket már ismerni és érteni kell azt megelőzően, hogy az ember a Talmud keretein belül fogna bele a tanulmányozásukba, és az, akinek nem sikerül valamilyen módon ráéreznie a talmudi stúdiumok jellegzetes hangulatára és magáévá tennie az alapvető talmudi koncepciókát, az nem fog komoly előmenetelt tanúsítani a tárgy megértésében. A Talmud belső szerveződésének egy másik vonása, hogy az egyes témák úgy követik
