Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Bevezető
21 Bevezető A Talmud gondolatvilága, felépítése és stílusa ״»Nem fogható hozzá [ti. a Tóra-tanuláshoz] semmiféle drágaság«5. Ez azt jelenti, hogy még a menny drágaságai [azaz a parancsolatok] sem hasonlíthatók hozzá”6. ״Ezek azok a dolgok, amelyeknek hozamát az ember még e világon élvezheti, de tőkéjük (vagyis az értük járó jutalom) megmarad a túlvilágra: a szülők iránti tisztelet, a jócselekedetek, az emberek kibékítése. A Tóra-tanulás viszont felér mindezekkel”7. Az, hogy ״a Tóra-tanulás felér mindezekkel,” arra utal, hogy a Tóra-tanulás magasabb szintet képvisel, mint a parancsolatok teljesítése. Ez a misnai mondat azt bizonyítja, hogy a Tóra-tanulás sokkal fontosabb, mintsem hogy csupán segédeszköz legyen a parancsolatok teljesítéséhez. Máskülönben egy különös ellentmondássál szembesülnénk: Ha a Tóra-tanulás csupán segédeszköz, afféle útmutató a parancsolatok teljesítéséhez, akkor hogyan lehet fontosabb maguknak a parancsolatoknak a teljesítésénél? A valóságban a Tórát és annak tanulását egy egészen másfajta megvilágításban kell szemlélnünk. A Tóra, mint arra a héber gyökere is utal, a הארוה, azaz a tanítás egy formája. Megmutatja az embernek az utat, amelyet követnie kell, vagyis, való igaz, egyfajta útmutató a páráncsolatok teljesítéséhez. Ám ennél jóval több is. A Tóra egy minden részletre kiterjedő kalauz, kifejezésre jut benne a judaizmusnak a világ dőlgairól alkotott elképzelése. A Tóra spektruma minden témát felölel, a Tóra eligazít, miképpen fogjuk fel az egyes dolgokat, hogyan viszonyuljunk hozzájuk. Ennélfogva tehát teljesen mindegy, hogy egy bizonyos tárgy konkrét és gyakorlati vagy elvont és spirituális vonatkozású, hogy egy sürgető és eleven szükségletet fejez ki vagy teljes mértékben elméleti és mindenfé-7 Misna, Péá 1:1. A tanulás, amely önmagában is érték Ha a Biblia a judaizmus alapjának tekinthető, akkor a Talmudról meg elmondhatjuk, hogy a zsidó élet spirituális és intellektuális építményének központi tartóoszlopa. A Talmudot tágabb értelemben két dolog alkotja: a Misna, avagy a szóbeli törvények első írott összefoglalása, és a Gömárá (amelyet Talmudnak is neveznek a szó szőkébb értelmében), amely formailag a Misnához írt magyarázatok és kommentárok gyűjteménye. A Talmud jogi és gyakorlati értéke nyilvánvaló, ám ez önmagában még nem ad magyarázatot a judaizmuson belüli centrális és nélkülözhetetlen mivoltára. Ahhoz, hogy megértsük és kellőképpen méltányolni tudjuk a Talmud páratlan természetét, először világosan meg kell értenünk a Tóra-tanulás - és az annak megkülönböztetett és jellegzetes részét alkotó Talmud-tanulás - különleges zsidó alapeszméjét. Kifejezetten a Tóra (az írott és Szóbeli tan) tanulását tekinthetjük úgy, mint egy cél eléréséhez szükséges eszközt. A Tóra elsősorban törvényeket és parancsolatokat tartalmaz, amelyek között vannak nehezebben értelmezhetőek is. Teljesítésük mikéntjét illetően kifejtést, kommentárt és magyarázatokat igényelnek. E nézőpont szerint a Tóra-tanulás révén megtanulhatók azok az elvek és részletek, amelyek a parancsolatok teljesítéséhez szükségesek. A valóságban azonban ez a fajta Tóra-felfogás nem érzékelteti a Tóra-tanulás valódi célját, és nagyon sok dolgot teljes homályban hagy. Főleg arra nem ad magyarázatot, miért alakult ki a judaizmuson belül olyan mélységes tisztelet a Tóra-tanulás iránt, holott ez a mélységes tisztelet a rabbinikus irodalomban számtalanszor kifejezésre jut: 5 Példabeszédek 8:11. 6 Babilóniai Talmud: Moéd Katán 9b.
