Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)
Sábát traktátus: 17. fejezet
Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 185 יבר עשוהי :רמוא הלעמ תא ןושארה לע תנמ וטחושל י וניאו ',וטחוש םירעמו הלעמו תא .ינשה הצר - הז ,טחוש הצר - הז .טחוש ’ Rabbi Jehosuá ezzel szemben azt mondja: Azzal az alapvető céllal, hogy levágjuk, ki SZABAD EMELNI AZ ELSŐ állatoT, DE utána NEM muszáj levágni, mivel az ember mondhatja, hogy az első állat nem felelt meg az elvárásainak - mondjuk túlságosan sovány volt és hogy az az állat, amelyik még a veremben van, kívánatosabbnak látszik. Ekkor már van KIBÚVÓNK A MÁSODIK állat KIEMELÉSÉRE. Majd ha már mind kettő a vermen kívül van, választhat: HA AKARJA, LEVÁGHATJA AZ EGYIK állatot, és HA AKARJA, LEVÁGHATJA A MÁSIKAT. Rabbi Jehosuá tehát annak érdekében, hogy elejét vegye az anyagi veszteségnek, engedékény az ünnepnapi erőkifejtés dolgában, rabbi Eliezer viszont szigorú. Ugyanebben a szellemben rabbi Jehosuá az anyagi veszteség elkerülése érdekében engedi meg, hogy a termést a tetőablakon keresztül leszórjuk, amit rabbi Eliezer tilt. Ezzel szemben mindenki egyetért abban, hogy olyan esetekben, amikor nem fenyeget anyagi veszteség, nincs különbség szombat és ünnep közt (kivéve az ételek elkészítését). Rává válasza tehát - miszerint ünnepnapon azért nem szabad fát mozgatni, mert szombaton hasonló tilalom van érvényben - mindkét Bölcs szerint helyes. ?יאממ [A Gömárá elutasítja ezt a választ és összehasonlítást:] Milyen alapon hasonlítod össze ezeket az eseteket? אמליד דע ןאכ אל רמאןק יבר רזעילא םתה - אלא רש*פאד *הסנרפל לבא אכיה אלד הסנרפלרשפא*T : : “ : TSV T : T •• T ־־: T : S - I T t V S .אל Lehetséges, hogy rabbi Eliezer csak azért mondta ezt a szigorú véleményt, mert amikor állatok esnek egy verembe, lehet eleséget adni a második állatnak, és ezáltal el lehet kerülni az anyagi veszteséget, de olyan esetben, Hát, hogy ne hoznánk ilyen rendelkezésekét?! Hiszen egy másik Misnában azt tanultuk163: ןיא ןיב םוי בוט תבשל אלא לקוא שפנ דבלב! Nincs különbség a jóm tov és a szombat közt, kivéve az étel elkészítését illetően, ami Szombaton tilos, de ünnepnapon a Biblia164 megengedi. Tehát minden szombatra vonatkozó tilalom, akár csak rabbinikus rendelet vonatkozik jóm tovra is, egy kivételével. Ez a Misna és az előző Misna azonban ellentmond egymásnak: Az előző Misna ugyanis nagyon is különbséget tesz ünnep és Szombat közt. - ? -- רמא בר ףסוי: אל .אױעק אה - יבר ,רןעילא אה - יבר .עשוהי אױתד: [Erre az ellentmondásra így válaszol a Gömárá:] Ráv Joszéf mondta: Nincs ellentmondás. Az egyik Misna rabbi Eliezert, a másik rabbi Jehosuát követi. Ahogy tanultuk egy Brajtában: ותוא תאו ונב ולפנש ,רובל Ha egy állat és ivadéka, amelyek ünnepnapon verembe zuhannak, csak akkor szabad kiemelni az állatot, ha alkalmas a levágásra, és ezt még aznap meg is teszik. A tilalom oka, hogy a kiemeléshez erőkifejtés kell. Bibliai törvény szerint165 azonban nem szabad egyazon napon levágni egy állatot és az ivadékát, tehát tilos lenne mindkét állatot kiemelni a veremből, mivel csak az egyiket szabad levágni. Ezért tehát: יבר רזעילא :רמוא הלעמ תא ןושארה לע תנמ וטחושל ,וטחושו ינשהו י השוע ול הסנרפ ומוקמב ליבשב אלש .תומי Rabbi Eliezer azt mondja: az első állatoT szabad kiemelni, hogy levágjuk, és akkor le is KELL VÁGNI. A MÁSODIKNAK VISZONT CSak ENNI adunk ott, ahol van, a veremben, hogy el ne PUSZTULJON. 165 3Mózes 22:28. 163 Uo. 36b. 164 2Mózes 12:16.
