Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Talmud 1. - Klasszikus zsidó művek magyarul 10. (Budapest, 2017)

Sábát traktátus: 17. fejezet

Kol hákélim fejezete - A mukce törvénye 185 יבר עשוהי :רמוא הלעמ תא ןושארה לע תנמ וטחושל י וניאו ',וטחוש םירעמו הלעמו תא .ינשה הצר - הז ,טחוש הצר - הז .טחוש ’ Rabbi Jehosuá ezzel szemben azt mondja: Azzal az alapvető céllal, hogy levágjuk, ki SZABAD EMELNI AZ ELSŐ állatoT, DE utána NEM muszáj levágni, mivel az ember mondhat­­ja, hogy az első állat nem felelt meg az elvá­­rásainak - mondjuk túlságosan sovány volt és hogy az az állat, amelyik még a veremben van, kívánatosabbnak látszik. Ekkor már van KIBÚVÓNK A MÁSODIK állat KIEMELÉSÉRE. Majd ha már mind kettő a vermen kívül van, választhat: HA AKARJA, LEVÁGHATJA AZ EGYIK állatot, és HA AKARJA, LEVÁGHATJA A MÁSIKAT. Rabbi Jehosuá tehát annak érdekében, hogy elejét vegye az anyagi veszteségnek, engedé­­kény az ünnepnapi erőkifejtés dolgában, rabbi Eliezer viszont szigorú. Ugyanebben a szellemben rabbi Jehosuá az anyagi veszteség elkerülése érdekében engedi meg, hogy a termést a tetőablakon keresztül le­­szórjuk, amit rabbi Eliezer tilt. Ezzel szemben mindenki egyetért abban, hogy olyan esetekben, amikor nem fenyeget anyagi veszteség, nincs különbség szombat és ünnep közt (kivéve az ételek elkészítését). Rává válasza tehát - miszerint ünnepnapon azért nem szabad fát mozgatni, mert szombaton ha­­sonló tilalom van érvényben - mindkét Bölcs szerint helyes. ?יאממ [A Gömárá elutasítja ezt a választ és össze­­hasonlítást:] Milyen alapon hasonlítod össze ezeket az ese­­teket? אמליד דע ןאכ אל רמאןק יבר רזעילא םתה - אלא רש*פאד *הסנרפל לבא אכיה אלד הסנרפלרשפא*­T : : “ : TSV T : T •• T ־־: T : S - I T t V S .אל Lehetséges, hogy rabbi Eliezer csak azért mondta ezt a szigorú véleményt, mert ami­­kor állatok esnek egy verembe, lehet eleséget adni a második állatnak, és ezáltal el lehet ke­­rülni az anyagi veszteséget, de olyan esetben, Hát, hogy ne hoznánk ilyen rendelkezése­­két?! Hiszen egy másik Misnában azt ta­­nultuk163: ןיא ןיב םוי בוט תבשל אלא לקוא שפנ דבלב! Nincs különbség a jóm tov és a szombat közt, kivéve az étel elkészítését illetően, ami Szombaton tilos, de ünnepnapon a Biblia164 megengedi. Tehát minden szombatra vonatkozó tilalom, akár csak rabbinikus rendelet vonatkozik jóm tovra is, egy kivételével. Ez a Misna és az előző Misna azonban el­­lentmond egymásnak: Az előző Misna ugyanis nagyon is különbséget tesz ünnep és Szombat közt. - ? -- רמא בר ףסוי: אל .אױעק אה - יבר ,רןעילא אה - יבר .עשוהי אױתד: [Erre az ellentmondásra így válaszol a Gömárá:] Ráv Joszéf mondta: Nincs ellentmondás. Az egyik Misna rabbi Eliezert, a másik rabbi Jehosuát követi. Ahogy tanultuk egy Brajtában: ותוא תאו ונב ולפנש ,רובל Ha egy állat és ivadéka, amelyek ünnepna­­pon verembe zuhannak, csak akkor szabad ki­­emelni az állatot, ha alkalmas a levágásra, és ezt még aznap meg is teszik. A tilalom oka, hogy a kiemeléshez erőkifejtés kell. Bibliai törvény szerint165 azonban nem sza­­bad egyazon napon levágni egy állatot és az iva­­dékát, tehát tilos lenne mindkét állatot kiemelni a veremből, mivel csak az egyiket szabad levág­­ni. Ezért tehát: יבר רזעילא :רמוא הלעמ תא ןושארה לע תנמ וטחושל ,וטחושו ינשהו י השוע ול הסנרפ ומוקמב ליבשב אלש .תומי Rabbi Eliezer azt mondja: az első állatoT sza­­bad kiemelni, hogy levágjuk, és akkor le is KELL VÁGNI. A MÁSODIKNAK VISZONT CSak ENNI adunk ott, ahol van, a veremben, hogy el ne PUSZTULJON. 165 3Mózes 22:28. 163 Uo. 36b. 164 2Mózes 12:16.

Next

/
Thumbnails
Contents