B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A bányász és a szobor, a sztahanovista mozgalom és emlékezete
Abból a házasságból született neki két gyerek, egy fia, egy lánya. A fiú nem is jött velük, mikor jöttek Balatonra, csak a lánya jött és az maradt életbe'. A fiú, ugye kint maradt. Kérdező: - Büszke erre a szoborra? Emil bácsi: - Persze, büszke. Akkor vagyok büszke, ha jövök az unokákkal és mondják: Papa, miért rád esett a választás? És nem tudom megmagyarázni, hogy miért? Kérdező: - Hogy volt ez a választás? 14.54. Emil bácsi: - Bent ültünk a .. ,-ba, ahol volt a figuránsok műhelye. És oda bejött ez a Krizsán és kérdezte a Kaposvári Feri bácsitól, hogy hát ki legyen az, ki állja a modellt? És akkor ilyen ruhakupac tetején ülte fönt és annak a tetején, ahogy ücsörögtem, oda felmutatott és mondta, hogy az az ember, az jöjjön le onnan, azzal fogok dolgozni, az fog állni modellt. 15.25. Kérdező: - És teljesen, mit gondol, a szobor az teljesen jól tükrözi önt, amikor, akkor ahogy kinézett? Emil bácsi: - Biztos. Kérdező: - Tehát teljesen így nézett ki fiatalkorában? Emil bácsi: - Mindent úgy méregetett, még a vállamat is, mindent úgy méregetett. Ő állított be hogy hogy álljak, mint álljak az izével és ha lehet, akkor csak így, a lábaimmal ereszkedjek, hogy ne rontsam azt, ahogy ő csinálja, neki ez volt a dolga. 15.57 Kérdező: - Most is látogatják ezt a szobrot itt kint? Emil bácsi: - Sokan. Épp most beszéltem a ...tál és mondja, hogy mindig azt kérdik, hogy merre van a Lazók szobor. Hogy merre áll. Mindenki összekavarja először Árváiéval. Azt az Árvái csinálta, aki egy bányamentős gyerek. Azokkal a tárnokkal dolgoztunk valamikor.^..) Kérdező: - És jó érzés ez, vagy inkább rossz, hogy régen ilyen szép volt, most meg hát eljárt az idő? 16.20 Emil bácsi: - Rég volt, nagyon rég volt. Ezt '54-be'csinálták, '55-be'adták át. Kérdező: - Megnézhetném, hogy tényleg akkora a szobor, mint ön? Emil bácsi: - Biztos. Kérdező: - Fel tud állni? Hopp. Emil bácsi: - Annyi, hogy neki a lába... Kérdező: - Igen, egy kicsit lábujjhegyen. Emil bácsi: - És úgy van. Kérdező: - Igen. 17.09 Emil bácsi: - De mondom, ezt is állandóan mérte, így is mért, így is mért hosszában. Hogy így csinálta meg. Kérdező: - Mindig abba az irányba nézett? Emil bácsi: - Hát, föltett egy ilyen táblát, és mondta, hogyha lehet, akkor oda lessek. Azt figyeljem, hogy neki ne kelljen újraállogatni, meg mindent csinálni. Kérdező: - És mi volt azon a táblán? 56
