B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948
végül 1946 szeptemberében létrehozták a Magyar Állami Szénbányák Rt-t (MÁSZ Rt.), melynek vezérigazgatója Osztrovszky György lett. A MÁSZ Rt. állami tulajdonú, elidegeníthetetlen részvényekkel működött.47 A MÁSZ részvényeinek többsége az Iparügyi Minisztérium kezében volt, így az igazgatóságban is a tárcáé lett a majoritás. Az operatív vezetés azonban az igazgatóságtól teljesen függetlenül alakított végrehajtó bizottság kezében volt, mely testület a Gazdasági Főtanács irányítása alatt állt.48 A kommunisták tehát a MÁSZ Rt. vezetését is megszerezték. Az állami vállalat megalakításával egy centralizált bányaigazgatás valósult meg. A MÁSZ Rt. IV. Bányakerülete fedte le a tatabányai bányákat. A MÁSZ működése azonban egyáltalán nem volt kielégítő, amiben az is szerepet játszhatott, hogy az állami vállalat vezetésében nagyon sok aluliskolázott személy vett részt, akik vezetői tapasztalattal nem, csak pártigazolvánnyal rendelkeztek. A munkásjóléti problémák ezután sem oldódtak meg, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy Tatabányán 1946 decemberében egy nagyobb sztrájk robbant ki.49 A MÁK Rt. egészének államosítása: 1947 szeptembere-1948 márciusa Hamarosan a kommunisták hatalmi törekvéseivel párhuzamosan további államosítások következtek, melyek már meghaladtak minden demokratikus és gazdaságilag racionális normát és teljesen átalakították a meglévő ipari és pénzügyi szférát is. 1947 szeptemberében a bankszektor nacionalizálásával államosították a Magyar Általános Hitelbankot, és ezzel a bank tulajdonában lévő MÁK Rt. részvények is az állam kezébe mentek át. 1947 novemberében pedig állami tulajdonba vették az alumíniumgyártást és a bauxitbányászatot. A MÁK Rt. ily módon elvesztette a tatabányai alumíniumkohót és a bauxitcementgyárat. Ezeket az üzemeket azonban már nem a MÁSZ Rt., hanem az 1946 decemberében létrehozott Nehézipari Központ (NIK) alá rendelték. A NIK a MÁSZ Rt.-hez hasonlóan az iparügyi miniszter felügyelete alá került, az irányítás azonban ezúttal is a Gazdasági Főtanács kezében összpontosult.50 1947 végére a MÁK Rt. teljesen összezsugorodott és gyakorlatilag már nem volt nagyvállalat.51 A MÁK Rt. bomlása azonban nem állt meg. A szénbányák államosítását követően a vállalatnak az illetékes hatóságoktól kellett szenet igényelni. A legtöbb esetben viszont a kért mennyiségnek csupán egy részét kapták meg. A MÁK Rt. így nem tudta kiutalni a felsőgallai üzemek munkásainak a kollektív szerződés értelmében nekik járó illetményszenet, mely bele volt építve a dolgozók fizetésébe. Ráadásul az államosítási 47 Erdmann-Pető (1977) 76. o. 48 Pető-Szakács (1985) 81. o. 49 Erdmann-Pető (1977)87.0. 50 Pető-Szakács (1985) 81.0. s' MNLOLZ249 1.csomó. 1948. február 14-i ülés jegyzőkönyve. 20
