B. Stenge Csaba (szerk.): Tanulmányok Tatabánya történetéből I. - Tatabányai Levéltári Füzetek 17. (Tatabánya, 2017)
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. újjászervezése és államosítása 1945–1948
törvény szerint a magánszektorban maradt munkásság sem részesülhetett kedvezőtlenebb ellátásban, mint a bányamunkásság.52 Az elégtelen szénmennyiség következtében nem tudták fűteni a felsőgallai kulturális és szociális helyiségeket. Az illetményszén elmaradása pedig bérfeszültségeket szült. A felsőgallai munkások annyira elkeseredtek, hogy 1947 decemberében kilátásba helyezték: amennyiben nem kapják meg illetményszenüket még karácsony előtt, felborítják a szénszállító kisvasutat. A MÁK Rt. engedni kényszerült és az üzemi szénből fizette ki a munkásokat. Ennek következtében viszont drasztikusan megcsappantak a gyárak szénkészletei, december második felére pedig már a mészégető üzem működőképessége került veszélybe. A vállalat pedig hiába fordult segítségért több alkalommal a Gazdasági Főtanácshoz.53 Már önmagában az a helyzet abszurdnak számít, hogy annak a vállalatnak kelljen szénkiutalásért folyamodnia, amelyik korábban az ország egyik első számú szénkitermelője volt. Az államhatalom pedig szándékosan tartotta vissza a szükséges szénmennyiséget, így akarván ellehetetleníteni a magánvállalat további működését. Utolsó lépésként 1948. március 25-én a kormányzat rendeleti úton államosította a 100 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatokat; az intézkedést az országgyűlés csak utólag foglalta törvénybe (1948: XXV. te.).54 Ezzel az állami szektorban foglalkoztatottak aránya a nehéziparban meghaladta a 90%-ot, és MÁK Rt. valamennyi megmaradt üzeme is bekerült az államosítás rendszerébe. Ezzel a nagy múltú Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, melynek működési időtartamát az alapszabályok 90 évben határozták meg (elvileg 1980-ig kellett volna tevékenykednie), 57 év után megszűnt létezni. Április 4-én pedig a GYOSZ is feloszlott. Scitovszky Tibor elnök nem várta ki a MÁK Rt. teljes felszámolását, hanem még időben emigrált az Egyesült Államokban élő fiához; így a társulat utolsó, 1948. február 14-én tartott közgyűlését már Rehling Konrád vezette le alelnöki minőségében.55 A MÁK Rt. utolsó közgyűlésén meglehetősen gyászos volt a hangulat; az államosítás tervezett következő lépéséről a vállalatvezetés és részvényesek még nem rendelkezhettek semmilyen ismerettel, tudomásul vették ugyanakkor a szebb napokat látott vállalat összezsugorodásának tényét és ennek megfelelően számoltak az adminisztráció átszervezésével. Az újabb államosítási hullám a gazdasági irányítás további átszervezését tette szükségessé. 56 A MÁSZ Rt.-t azért sem akarták tovább működtetni, mert az immár szocialista rendszerben elavultnak tartották a részvénytársasági formát. Ennek megfelelően 1948 augusztusában a Gazdasági Főtanács határozatot hozott a szénbányászati igazgatás de52 Gyüszi (2007) 290. o. 53 Gyüszi (2007) 290. o. 54 Erdmann-Pető (1977)67.0. 55 Scitovszky Tibor hasonló nevű fia egyébként nemzetközileg elismert közgazdász lett. 56 Erdmann-Pető (1977) 135. o. 21
