B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet
dalmi veszélyességét fokozza az a körülmény is, hogy a budapesti harcokban való részvételre is elhatározta magát, amelyre azonban a közben jött események folytán sor nem került, viszont csökkenti a mértéket az a tény, hogy őrségi szolgálata alatt fegyverét nem használta. A személyében rejlő társadalmi veszélyesség fokozottabb voltáról nem lehet beszélni, a cselekmény elkövetésekor ugyanis a bányász technikumnak volt a hallgatója. Nevezett munkáscsaládból származik. Fk. Sörös Géza XXI.r. vádlott terhére sem észlelt a népbírósági tanács súlyosító körülményt. Enyhítő körülményként volt figyelembe vehető büntetlen előélete, beismerése és megbánást tanúsító magatartása. Az általa elkövetett bűncselekmény társadalmi veszélyességét fokozza a fegyver használata, míg személyében rejlő társadalmi veszélyessége mértékét csökkenti munkásosztályból származása. Egyébként a népbíróság itt is hivatkozik arra a megállapításra, hogy vele, mint bányász technikumi hallgatóval szemben a személyében rejlő különösebb társadalmi veszélyességről nem lehet szó. Fk. Kozák Imre XXIV.r. vádlott esetében sem talált a népbíróság súlyosító körülményt. Enyhítő körülményül vette figyelembe büntetlen előéletét, megbánást tanúsító magatartását. A személyében rejlő társadalmi veszélyességét bizonyos mértékben csökkenti munkás származása annak megjegyzése mellett, hogy nevezettel szemben magasabb fokú társadalmi veszélyesség nem volt tényei alapján megállapítható, annak ellenére, hogy két rendbeli bűncselekményt követett el. Az általa elkövetett bűncselekmény társadalmi veszélyességét fokozza az a tény, hogy fegyveres őrszolgálata alatt használta fegyverét. A most felsorolt Palotás László XX.r.r Sörös Géza XXI.r. és Kozák Imre XXIV.r. vádlottakkal szemben a büntetést a népbírósági tanács az 1957. évi 34.sz. Tvr. 23.3. bekezdése nyomán az 1951. évi 34. sz. tvr. 8-a alapján határozta meg. Szepesi Lajos XXII.r. vádlottnál [...] enyhítő körülményként volt figyelembe vehető megbánást tanúsító magatartása. A nős állapot ilyenként nem volt értékelhető, mert gyermek nincs. Az általa elkövetett bűncselekmény társadalmi veszélyességét fokozza az a körülmény, hogy őrségben állása alatt géppisztolyát használta, abból egész sorozatot kilőtt. Személyéhez tartozó társadalmi veszélyességet befolyásolta munkáscsaládból való származása és az, hogy ős is a munkásosztály tagja, de ezeknek azonban nem volt döntő jelentősége. Nausch Rudolf XXIII.r. vádlott terhére súlyosító körülmény nem volt megállapítható. Nevezettet ugyan a budapesti katonai rögtönítélő bíróság fegyverrejtegetés bűntette miatt halálra ítélte, amit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelemből életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatott át, azonban ez a tény azért nem volt súlyosítóként figyelembe vehető, mert ezt a bűncselekményt is ugyanakkor követte el, mint a most elbírálás alá kerülő cselekményeit. Enyhítő körülményként értékelte beismerését, megbánást tanúsító magatartását. Az általa elkövetett bűncselekmény 410
