B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet

deményezett mozgalomhoz csatlakoztak, abban fegyveresen részt vettek, sőt többen őrségben állásuk alatt fegyvereiket használták is. A közös cél érdekében teljesített őrt állásuk - akár használták fegyverüket, akár nem - mindenben kimeríti az említett bűncselekmény tényálladéki alkat-elemeit. Ismerték az őrség célját, tudták, hogy az a rendfenntartó szervek, különösen a karhatalom ellen irányul, ezért tevékeny részvételük mindenben kimeríti az említett bűntettet.- Kivételt képez Varga Sándor XXV. r. vádlott cselekménye, amelyről a népbíróság külön meg fog emlékezni.A népbíróság az egyes vádlottak fegyverrejtegetési bűncselekményeit illetően külön-külön fog foglalkozni.

Turcsánvi Tózsef III. r. vádlott őrt állási cselekménye a fent kifejtettek szerint a BHÖ. 1. pont második bekezdése alá eső a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettet valósítja meg. Nevezett vádlott terhére fennforog a BHÖ. 33. pontja első bekezdésében meghatározott robbanó anyag tiltott tartásával elkövetett bűntett, mert e törvényhely szerint a kézigránát e jogi fogalom alá tartozik. Turcsányi József a kézigránátokat december hó 9-én az őrség fennállása alatt szerezte, azokat egy alkalommal őrségben állásra használta fel, az állam belső biztonsága, mint védett jogtárgy ellen, amelynek egyik részcselekményeként jelentkezik / B. K. 205. sz. határozat./ ezért ezt a cselekményt a BHÖ. 1. pont második bekezdésébe beleolvasztotta, az anyagi halmazat mellőzése mellett.

Ennek a vádlottnak ez a cselekménye nem esik az 1956:28. sz. tvr. 2.§. második bekezdésében említett kedvezmény alá, mert a vita tárgyává tett álláspont szerint ez a kedvezmény csak azokra vonatkozik, 1956. évi december hó 11. napjának du 18 órájáig önként átadják fegyvereiket, robbanó anyagaikat a hatóságnak. A jelen esetben önkéntes átadásról nem lehet szó, mert Turcsányi József a kézigránátokat a karhatalom megjelenése alkalmával dobta el magától, tehát kényszerhelyzetében.

Gwóth Mihály IV. r. vádlott a tényállásban meghatározott őrt állási bűncselekménye a fent kifejtettek szerint a BHÖ. 1. pont második bekezdésében meghatározott, a népi demokratikus államrend elleni mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettet valósítja meg.

Nevezett terhére a népbírósági tanács az 1956. évi 1 l.sz. Tvr.3.§-ában meghatározott, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettet is megállapította. Kisebb súlyú bűntettről nem lehet szó /Tvr.9.§. első bekezdése első mondata/ mert a vádlott a lopást közveszély színhelyén követte el. Ezt a cselekményt a vádlott terhére önálló cselekményként értékelte, mert az elkövetés időpontja 1956.november hó 3. napjára esik, amikor még szó sem volt a Lados István által kezdeményezett mozgalomról. Nem volt elfogadható a jogelveinkbe ütköző az az álláspont, hogy csupán a BHÖ.

388