B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet
438. pontjában meghatározott bűntett forog csupán fenn, mert az adott körülmények között megszerzett TT pisztolyt nem lehet talált ingónak minősíteni. Gwóth Mihály IV.r. vádlott terhére a fenti bűncselekményeken kívül fennforog a BHÖ.34. első bekezdésében meghatározott fegyverrejtegetés bűntette is. Ezt a bűncselekményt a népbíróság a Legfelsőbb Bíróság 205.sz. Büntető kollégiumi határozata ellenére sem állapította meg a többi bűncselekménnyel anyagi halmazaiban, hanem ezt a bűntettet a BHÖ.l.pont második bekezdésében meghatározott bűntettbe beleolvasztotta. Ugyanis Gwóth Mihály a TT pisztolyt csak egy alkalommal és akkor vette magához, amikor december hó 10. napján őrségben állott. A BHÖ.l.pont második bekezdésében meghatározott tevékeny részvétellel elkövetett csak ennek a fegyvernek a használatával nyert teljes tartalmat, az adott esetbeni részvétele csak akkor válik a megdöntésre irányuló részvételi, ahogy a népbíróság a tényállásban megállapította. Ezért ezt a kisebb súlyú bűntettet az említett bűntettbe beleolvasztotta. Ez a vádlott az 1956. évi 28.sz. Tvr. 2,§-a második bekezdésében meghatározott kedvezményben ép úgy nem részesíthető, mint Turcsányi József IlI.r. vádlott, mert a pisztolyt nem önként adta át a hatóságnak, hanem azt kényszerhelyzetében akkor dobta le a földre, amikor a karhatalmisták meglepték őket. Sóstarics János V.r. vádlott őrt állási cselekményei a fent kifejtettek szerint a BHÖ.l.pont második bekezdésében meghatározott, a népi demokratikus államrend ellen irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett tényálladéki alkatelemeit foglalja magában. Fennforog e vádlott terhére a BHÖ.34 pontja első bekezdésében meghatározott fegyverrejtegetés bűntette is. 1956. november hó 25. napját követően - az időpont naptárszerűleg nem volt megállapítható - az egyik barátjától arról értesült, hogy elrejtett fegyverek vannak. Együtt kimennek, találnak két db. fegyvert, amivel célba lőnek, majd a fegyvereket elrejtik. December 8-án szerzett tudomást vádlott a Lados-féle őrségi szervezkedésről, azért szól barátjának, hogy két elrejtett fegyvert, menjenek ki érte. Mahinyák Jenővel ki is mennek és ezzel a fegyverrel e napon meg is kezdi az őrségben állását. Egy gépkocsira egy ízben rá is lő. A fegyver eredetileg nem a vádlottnak volt a birtokában, ő csak rejtekhelyről tudomást szerezve azt december hó 8 napján vette birtokba, amikor az említett őrségben szereplését megkezdette. Nyilvánvaló tehát, hogy a fegyvert tevékeny részvételének érdekében vette magához, így a népbíróság ezt a bűncselekményt a BHÖ.l.pont második bekezdésében meghatározott bűntettben beleolvasztotta. Sóstarics János V.r. vádlott a fegyvert december hó 10. napján átadta Harmos Ivánnak. Az 1956. évi 28.sz. Tvr. 2.§-a második bekezdésében meghatározott kedvezmény reá nézve nem volt biztosítható, mert nem a hatóságnak adta le fegyverét önként, hanem egy magán személynek, annak ellenére, hogy annak birtokáról a rögtönítélő bírósági rendeletről szóló határidő lejárta előtt mondott le. 389
