B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
Tatabánya az 1956-os forradalom és szabadságharc idején
В. Stenge Csaba Tatabánya az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Az 1956-os forradalom és szabadságharc tatabányai eseménytörténete már feldolgozásra került, ennek részleteit az érdeklődők megtalálhatják Gyüszi László és Germuska Pál publikációiban.1 Ezért ez a tanulmány csak az események összefoglalására vállalkozik, a korábbi kutatási eredményeket a személyi veszteségekkel és néhány egyéb kisebb részlettel kapcsolatban pontosítva, kiegészítve, valamint dr. Kiébert Márton életrajzát bemutatva, ezáltal új kutatási eredményeket is közölve. A forradalom és szabadságharc kitörését megelőző hetekben Tatabányán nem volt olyan komoly megmozdulás, melynek rendszerellenes tartalma is volt. Október 23-án este hétkor azonban volt egy értelmiségi ankét a Zsdanov Munkásotthonban, melyet a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat szervezett (TTIT; ez lett 1958-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a TIT). Ezen a rendezvényen a tatabányai forradalmi események későbbi vezetői közül is számosán részt vettek. Az előadónak meghirdetett Darvas József népművelési miniszter a budapesti események miatt már nem tudott elindulni, ezért fél nyolc körül Nagy Kálmán, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megyei első titkára tartott rövid helyzetértékelést, majd este nyolckor együtt meghallgatták Gerő Ernő rádióbeszédét, mely éles, rendszerellenes felszólalásokat váltott ki a jelenlévőkből. Nagy Kálmán önkritikus hangnemben válaszolt a felvetésekre, majd hamarosan távozott, az ankét pedig éjfél körül véget ért.2 Október 24-én és 25-én Tatabányán nem történtek a forradalomhoz kapcsolódó jelentős események, az áttörésnek tekinthető, nagyszabású megmozdulásokra - mint sok helyen másutt is vidéken - október 26-án került sor. Október 26-án reggel a VI-os aknánál gépkocsival érkező fiatalok röplapokat szórtak szét, de hamarosan letartóztatták őket. Ennek ellenére e nap délutánján Tatabányán is megkezdődött a sztrájk. A tüntetések a városban a Péch Antal Bányaipari Technikum tanulóinak utcára vonulásával kezdődtek a déli órákban Felsőgallán, elsőként a 67. sz. Autóbuszközlekedési Vállalat (AKÖV, ex MÁVAUT) dolgozói csatlakoztak a diákok demonstrációjához. A tüntető csoport a megyei pártbizottsághoz, majd a Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatóságához vonult, végül - több üzem érintésével - délután öt óra körül tértek vissza Felsőgallára. 1 Lásd erről légióként Gyüszi László: Tatabánya 1956-ban. Tatabánya, Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány, 1994. 141 o. (Gyüszi 1994), ill. Germuska Pál: Az 1956-os forradalom Tatabányán. Kronológiai vázlat. In: Évkönyv III. Budapest, 1956-os Intézet, 1994.197-219. o. (Germuska 1994), Germuska Pál: Komárom megye. In: Szakolczai Attila (szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. kötet, Budapest, 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára, 2006. 213-255. o. (Germuska 2006). 2 Gyüszi (1994) 18-23. o., Germuska (1994) 199-200. o. 7
