B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet
és a fegyverszerzései ezzel szorosan egybefonódnak, a népbírósági tanács a fegy- verrejtegetési bűntettet a BHÖ. 1. pont 2. bekezdésében meghatározott bűntettbe beleolvasztotta. E vádlottal szemben az 1956.évi 28. sz. tvr.2. § 2. bekezdésében meghatározott kedvezményt nem alkalmazhatta, mert a szóban forgó fegyvereket a hatóságnak nem szolgáltatta be. Nausch RudolfXXIII.r, vádlottnak a tényállásban meghatározott az őrséggel kapcsolatos cselekményeit a népbírósági tanács a BHÖ. 1 .pont 2.bekezdésében meghatározott a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek minősítette és e bűncselekmény alá tartozónak vette, mert minden tényálladéki eleme a bűncselekménynek megvalósult. Kihangsúlyozza a népbírósági tanács, hogy e vádlottnak fegyverre)tegetési és robbanóanyaggal visszaélés bűntetteit nem tette ítélet tárgyává, s e cselekményt jogilag sem minősítette, mert ebben a kérdésben a budapesti helyőrségi katonai bírósága В. VIII.503/1956 szám alatt 1956. december hó 21. napján rögtönítélő bíróságként ítéletet hozott, tehát minden fegyverrejtegetéssel kapcsolatos bűncselekménye ítélt dolgot képez, még akkor is, ha a rögtönítélő bíróság nem is vont bele minden fegy- verrejtegetési ügyet ítélete körébe. Ugyanis a fegyverrejtegetési bűncselekmény jogi egységet képező bűncselekmény. A vádlott terhére a fenti bűncselekményen kívül a népbírósági tanács az 1956. évi II. sz. tvr. 3. §-ában meghatározott a Btá. 17. §-a szerinti a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntettének a kísérletét is megállapította. A tényállás szerint ugyanis ez a vádlott orvvadászat közben egy őzre lőtt rá, azt azonban nem találta el. A lelőni megkísérelt őz értéke meghaladja egyrészt a 200 Ft-ot, másrészt a fegyveresen és közveszély idejében elkövetett ez a cselekmény a népbíróság megítélése szerint nem eshet az említett törvényerejű rendelet 9. § 1. bekezdése alá. Kozák Imre XXIV.r. vádlottnak a tényállásban meghatározott őrségben állási tevékenysége a fent kifejtettek alapján a BHÖ.l. pont 2. bekezdésében meghatározott, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban tevékeny részvétellel elkövetett bűntett tényálladéki alkatelemeit valósítja meg. Fennforog a terhére a BHÖ. 34. pont 1. bekezdésében meghatározott fegyverrejtegetés bűntette is. A tényállás szerint 1956. október hó 26-án szerzett egy puskát és 35 db. lőszert, amit nyomban egy ismeretlen személynek továbbadott, majd őrszolgálata alatt december 9-én Varga Sándortól kapott egy fegyvert, 4 db. töltényt, amit 1956. december 11. napján a rendőrségnek önként beszolgáltatott. E beszolgáltatás folytán az utóbbi fegyver és lőszerre az 1956.évi 28. sz. tvr. 2. §.2. bekezdésében meghatározott kedvezmény alkalmazható volt. Ezt a kedvezményt alkalmazta vádlott javára az 1956. október 26-án kapott fegyver és lőszerre is, mert a dec. 11-i beszolgáltatási tényből azt a következtetést vonta le, ha és amennyiben 402
