B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet
be is látta a vádlott akkor, amikor kihallgatása végén kijelentette, hogy a terhére rótt bűncselekményekben a bűnösségét beismeri, s azokat őszintén megbánta. Csizmadia íózsef XIX. r, vádlott elismerte a bűnösségét. Beismerte, hogy 1956. október hó 26. napján, amikor a rendőrség előtt mentek el, barátja a rendőrség épületéből kiszórt papírba belerúgott, előtűnt egy tár nélküli TT pisztoly, amit magához vett. Védekezése szerint a pisztolyt találta, amit magához vett, hazavitt és eldugott. Beismerte azt is, hogy ezt megelőzően a főkapitányság épületébe behatolt egyik ismeretlen személytől ugyancsak átadott neki egy TT pisztolyt tár nélkül, amit átadott egy ismeretlen nevű nőnek, akik Budapestre mentek harcolni a szovjet csapatok ellen. Beismerte azt is, hogy december hó nyolcadik napján őrségben állott, fegyver hiányában fokossal. E napon este kapott egy fegyvert Kozák Imrétől és beismerte azt is, hogy 10-én Varga Sándor XXV. r. vádlottól kapott egy tusátlan géppisztolyt és ezzel állott őrségben. A vádlottal szemben emelt vád szempontjából fontos tényeket a vádlott úgyszólván minden részletében beismerte. Több vonatkozásban azonban eltért a rendőrség és az ügyészség előtt tett vallomásától. Védekezésül elmondotta, hogy megverték, megfélemlítették, ezért volt kénytelen beismerő vallomást tenni. Az ügyészség előtt tett vallomására nézve pedig a szokásos védekezést adta elő, hogy tartott attól, miszerint az ügyét visszaadják a rendőrségnek pótnyomozásra, amit mindenképpen el akart kerülni.- Ilyen körülmények között vádlottnak a nyomozás, illetőleg az ügyészség előtt tett vallomása volt az irányadó a tényállás megállapítása szempontjából. Hogy vádlottnak e tárgykörben előterjesztett védekezése mennyire valótlan, arra nézve jellemző a következő tény. A rendőrségi vallomása szerint vádlott beismerte, hogy a főosztály megtámadásában részt vett, ezzel szemben az ügyészi vallomásában csak annyit ismert el, hogy amikor odaért a főkapitányság épülete elé, a tömeg már bent volt az épületben, ott tört és zúzott, ő azonban nem hatolt be az épületbe és a romboló munkában nem vett részt. Ez bizonyítja, hogy a vádlottnak megvolt a lehetősége vallomása megváltoztatására, anélkül, hogy bármilyen következményektől tartania kellett volna. Más vonatkozásban is eltér a vallomása, mert a rendőrségi vallomása szerint egy bányász tanulótól kapta. Ilyen körülmények között az utóbbi tények tekintetében a népbíróság az ügyészség előtt tett vallomást fogadta el valónak. A vádlott rendőrségi és ügyészségi vallomásán kívül bizonyítékul fogadta el Varga Sándor, Pintér Sándor, Sóstarics János, Kozák Imre vádlott-társainak a vallomásait.fk. Palotás László XX. r. vádlott beismerte bűnösségét. Beismerte, hogy a tatabányai Hunyadi páncélos laktanyában kapott fegyverrel sokak társaságában felment Budapestre, hogy az ottani ellenforradalmi harcokban részt vegyen. Beismerte azt is, hogy egy alkalommal kapott körülbelül 15 db. röpcédulát, azt azonban tagadta, 381
