B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/2. Lados István és társai elsőfokú ítélet
I. A vádlottak személyéhez tartozó tényállás. Lados István bányász családból származik. Édesatyja két házingatlannal rendelkezett, 1948 évben halt el. A két házingatlan Lados István édesanyjának a tulajdonát képezi. Hárman vannak testvérek. Valamennyien vagyontalanok. Az egyik testvéröccse Dudaron vájár, a másik a tatabányai Cement és Mészműveknél raktárosként dolgozik. Lados István 1941-ben kötött házasságot feleségével. Apósa Szatmárnémetiben börtönőr volt. Mindössze egy családi ház ingatlannal rendelkezett, amelyet halála után négy gyermeke örökölt. Házasságából 1941-tól 3 gyermeke származik, gyermekei 15, 13, 4 évesek. Lados István iskoláit 1928 évben végezte. Már mint gyermek alkalmi munkákat végzett, napszámba járt, 15-16 éves karától kezdődően tavasztól őszig idénymunkákkal foglalkozott s a szülői háztartásban élt. Ezt követően 1935 évig építkezéseknél dolgozott segédmunkásként, majd Tatabányára került bányászként. Kezdetben csapatcsillési munkakörben dolgozott, majd segédvájár volt, felszabadulásunk után pedig vájárként dolgozott legutoljára a tatabányai Szénbányászati Tröszt XV/b. aknájában. Havi átlagos keresete 3500 Ft. körül mozgott, de volt eset arra is, hogy munkahelyeitől függően megkereste a 4500 Ft-ot is. Munkáját kiválóan végezte, sztahanovista oklevelet kapott, elnyerte a Tatabánya második vájári címet, majd a VIII. akna első vájárja lett. Munkája során megkapta az élmunkás, a kiváló bányász, a szakma kiváló dolgozója, és a Népköztársaság Munkaérdemérem arany fokozatát. Minden munkaversenyben részt vett. 1957. április 4-re, majd május 1-re kiirt munkaversenyt Lados István szervezte meg és a munkába első helyen állott. 1945 őszétől 1946 őszéig, 1 évig volt Tatabányától távol, azalatt az idő alatt Pusztavámon az aknamélyítőknél dolgozott. Lados István 1945 év előtti politikai pártnak tagja nem volt. Politikával nem foglalkozott és a politikai életben sem vállalt semmiféle szerepet. Felszabadulásunkat követően már 1945 évben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1946 évben a Párt kötelékéből egy évre kizárták, 1948-ban újból tagja lett a Pártnak. Egyéni sérelem okából 1948-tól kezdve a tagsági díjat nem fizette, amiatt 1952 évben a Párt tagjai sorából kizárták. Ettől kezdve párton kívüli volt, a pártba többé nem lépett vissza. Pendli íózsef ugyancsak bányász család gyermeke. 10-en voltak testvérek. Hat testvér él s testvérei a dolgozók osztályához tartoznak. Az egyik testvére 1956. október hó 23-át követően külföldre távozott, szülei, testvérei, valamint ő is teljesen vagyontalanok. Pendli József 1945 októberében kötött házasságot kötött Londonban magyar származású feleségével Filkorn Irénnel. Házasságából 5 gyermeke született, akik 12, 10, 8, 6, 4 évesek. Pendli József felesége önálló dolgozó. Apósa 1921-ben halt el, aki kőműves volt. Egy háza és kevés földje volt. Ezt a vagyont hat gyermeke örökölte. Pendli József iskoláit 1929 évben végezte. Ezt követően a tatabányai Szénbányászati Tröszt IX. aknájának volt a küldönce. 1935-ig a bányánál dolgozott, csilléket 337
