B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek
Ügyészi kérdésre: Az ügyészségen nem mondtam semmit, csak a rendőrségi vallomásom írták le. Homola nem tudom honnan tudta meg, hogy a WC-be dobtam a fegyvert. Lehetséges, hogy valahol elszóltam magamat. Vádlottak vádlott vallomására észrevételt nem tesznek. Belép Bóna Barnabás IX. r. vádlott. Vádat megismertem, bűnösségem elismerem. Apám bányász volt, anyám háztartásbeli, vagyontalanok. Én is az vagyok a feleségemmel együtt. Ketten vagyunk testvérek, egy húgom van, aki 9 éves. Feleségemmel 1955-ben kötöttem házasságot. Feleségem önálló dolgozó, de hogy hol, azt nem tudom. Úgy értesültem, hogy kiszolgáló az egyik népboltban. Feleségem édesapja bányászember. Én 1945 év előtt tanuló voltam. 8 általános iskolai osztályt végeztem és utána beiratkoztam a bányaipari technikumba. Először Tatabányán az alukohóban dolgoztam, majd Inotán mint lakatos. Később onnan is hazatértem Tatabányára. Keresetem 1600 Ft volt. A DISZ-nek tagja voltam. Politikával nem foglalkoztam. Tisztséget a DISZ-ben nem vállaltam. Alap és középfokú szemináriumot végeztem. Édesapám a VI. aknán dolgozik és párttag. Az 1956. októberi események Tatabányára október 26-án érkeztek el. Nem tudom, hogy üzemünkben megalakult-e munkástanács. Az október 26-i tüntetésben sem vettem részt, mert akkor délutános voltam. Ekkor a munkát abbahagytuk, és úgy december közepén vettük fel újra. Nem jártam be rendszeresen, mert az akna, ahol dolgoztam, a határba esett, nyitott bánya volt, és nem volt tanácsos arra járni. Amikor az üzemben kiírták, hogy menni kell, akkor mindig el is mentem. December elején négyen kint jártunk az erdőben vadászni. Velünk volt Homola József, Tóth Laci, Homola István. Homola József lőtt is egy vaddisznót, ami kb. 90 kg-os lehetett, Homola István pedig egy nyulat. Én is lőttem egy rókára, és egy nyúlra, de nem találtam. Más vadat nem lőttünk. A vaddisznót kettévágtuk, a fejét levágtuk, a belét kiszedtük, és úgy vittük haza zsákban. A nyulat közösen megettük. A vaddisznót Homola István lakásán négyfelé osztottuk. Volt több vadászat is, de én többön nem vettem részt. Én Persil Antaltól kaptam egy ívtáras géppisztolyt 23 tölténnyel. Azt el is használtam. Utána visszaadtam a géppisztolyt. Amikor a vadászatból megjöttünk, a géppisztolyt már szabadon a vállunkon hoztuk, mert a VI. telepen mindenki nyíltan hordta a fegyverét. Ez december 8. vagy 9-én volt. A vadászat után a húst elosztottuk, és elmentünk haza. Én őrségben nem álltam, csak hallottam, hogy van őrség. Én ezt csak akkor tudtam meg, amikor Ladost 10-én lefogták és mondták, hogy azért, mert őrséget szervezett. Nekem nem szólt senki. A Hentes utcában nem volt őrségállás. Én nem mentem más háza elé őrséget állni, mifelénk nem szervezkedtek. Persil, amikor a vadászatból hazatértünk, már kérte is a géppisztolyt vissza. Úgy volt, hogy ő is jön velünk, de valami akadály jött közbe. Állítólag a fegyvert ő is egy technikustól kérte kölcsön. 241
