B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)

III. Lados István és társai pere - III/1. Lados István és társai pere tárgyalási jegyzőkönyvek

II. r. vádlott: lehet, hogy nem tudott a vádlott az őrségről, mert az utcájában vele nem beszéltem. IV. r. vádlott kérdésre: sohasem voltam katona. Kíváncsiságból vettem ma­gamhoz a pisztolyt. Belép V. r. Sóstarics János vádlott. A vádat megértettem, a fegyverrejtegetésben bűnösnek érzem magamat. Apám gépkezelő, egy bátyám van, aki bányász. Vagyontalanok vagyunk. Iskoláim elvégzése után lakatostanuló lettem, de nem szabadultam fel gyenge ta­nulmányi eredményem folytán. Ezután különböző helyeken dolgoztam. Legutoljára az újtelepi szénosztályzón voltam. 1954 augusztusától 18 hónapig katona voltam, határőr, itt szolgálat közben súlyos lövést kaptam, megrokkantam, és leszereltek. 1956. október 20-án nősültem, feleségem ipari munkás. Én 1000 Ft körül kerestem, mivel rokkantságom folytán nem bírtam nehéz munkát végezni.[...] 1957. március 8-án tartóztattak le. Politikával nem foglalkoztam, pártnak nem voltam tagja. Okt. 20-án volt az esküvőm, így 23-án szabadságon voltam. 24-én mentem be dolgozni. Az üzem 26-án szüntette be a munkát. [...] Én ez időben is bejártam, és csúsztattam a szenet a csúszdán, közületek részére. Minden nap, még vasárnap is, benn voltam az ellenforradalom alatt. így a tatabányai eseményekben nem vettem részt. Munkástanácsnak nem voltam tagja. Munkámért egyszer pénz, máskor könyvjutalmat kaptam. 1956. november 25-én új lakásba költöztünk. Itt keresett fel Virágh Antal régi katonabajtársam. Halusán Ivánnal együtt jöttek látogatóba. Borozgattunk. Amikor elmentek, kérdezték, hogy nem mennék-e ki másnap velük az erdőbe? Van fegyverük, és vadászni szeretnének. Feleségem azt mondta, hogy ne menjek el, így nem vállalkoztam rá. Másnap hajnalban azonban korán jött Virágh. Felkeltett és elhívott magukkal. így elmentünk hármasban a Lázár-féle erdőbe. Itt egy föl­diszeder bokor mellett, a budapesti villanyvezetéknél, elővettek 2 db. 48 mintájú 7.62 mm-es karabélyt. A fegyverek nem voltak eltakart helyen. A fegyverekkel aztán nem vadásztunk, csak célba lőttünk egy vasdobozra, majd helyretették, erről nem beszéltünk. Tőlem lehetett ott több fegyver is, én nem néztem meg a helyet, erről nem tudok. Dec. 8-án hallottam, hogy őrséget szerveznek. Ezt a kocsmában hallottam, hogy kitől, nem tudom. Ekkor szóltam Mahinyák ismerősömnek, hogy van az erdő­ben puska, menjünk ki érte. Nem mondtam, hogy mit csinálunk majd a puskával, sem azt, hogy leadjuk, sem azt, hogy megtartjuk. Kimentünk, és mindegyikünk 1-1 puskát magához vett és behozott, majd betettük azokat Mahinyák szenesóljába. Ekkor gondoltam arra, hogy beszolgáltatom, de arra is gondoltam, hogy megtartom saját magam megvédésére. 223

Next

/
Thumbnails
Contents