B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/2. Mazalin György társainak másodfokú tárgyalása és ítélete
E tényállás alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségét s cselekményeiket helyesen is minősítette. Kovács István vádlott, miután Mazalinnal a csoport létrehozását - amelynek célja előbb a sztrájk fenntartása, röpcédulák terjesztése volt, később a hatalomnak fegyveres átvételére, megszerzésére irányult - megbeszélte, kilenc embert toborzott be a csoportba, akik részben tőle, részben Mazalintól, részben a többi csoporttagtól tudomást szerezvén a szervezkedés céljáról, azt magukévá tették, s a kitűzött cél érdekében tevékenykedtek is. Bátori Pál vádlott Mazalin megbízása folytán a bányászok között vállalkozott egy 10-12 emberből álló csoport létrehozására, mely csoportnak célja a március 15-i esetleges megmozdulás alkalmával fegyveres szolgálat lett volna, tehát lényegében a hatalomnak fegyverrel való átvétele, annak a célnak a tudatában s ennek érdekében beszervezte Keresztesi Károlyt azzal, hogy további tagokat szervezzen be. Egységes a bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló célzattal alakított fegyveres csoport létrehozása, s abba tagok beszervezése kimeríti a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének fogalmát, helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor Kovács István és Bátori Pál vádlottak cselekményeit a BHÖ. 1. pont/1. bekezdése szerint minősítette. A többi vádlottak - Paulies Tibor és Rubányi Ottó kivételével az ellenforradalmi célokat megvalósítani szándékozó csoport tagjai voltak, a sztrájk fenntartását, röpcédulák készítését, fegyverek beszerzését tárgyaló értekezleteken részt vettek, különböző aktív tevékenységeket végeztek, mindezeket a végső cél: a népi demokratikus államrend megdöntése végett. Cselekményeik így maradéktalanul megvalósítják a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétellel elkövetett bűntett tényelemeit, helyesen minősítette tehát e vádlottak cselekményeit az elsőfokú bíróság a BHÖ.l pont/2/ bekezdésében meghatározott bűntettnek. Paulies Tibor vádlott tudomást szerzett arról, hogy a csoport a sztrájk mindenáron való fenntartását tűzte ki célul, látta a röpcédulákat, ennek dacára a hatóságnak az észlelt dolgokat nem jelentette: cselekménye így - az elsőfokú bíróság helyes minősítése szerint - megvalósítja a BHÖ. 9. pontjában meghatározott bűntett fogalmát. Rubányi Ottó vádlott Kovács felhívása folytán röpcédulát sokszorosított, azt Mazalinnak át akarta adni: tehát mással közölte cselekményét, így helyesen minősítette az elsőfokú bíróság a BHÖ. 2. pont Ы alpontjában meghatározott népi demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgatás bűntettének. 187
