B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
elhangzott, más irányban Bátori Pál V. r. vádlotton keresztül újabb fegyveres csoport létrehozását tűzte ki célul, és fogott hozzá annak létrehozásához, kiknek most már a feladata a március 15-én várható megmozdulásra volt beütemezve. Mazalin György I. r. vádlott védekezését cáfolja még a fegyverek beszerzésének vonatkozásában Noszek Imre VIII. r. vádlott vallomása /48. old./ ahol kijelenti, hogy Mazalin volt az, aki felhívta a figyelmet a fegyverek beszerzésére. Nem fogadható el I. r. vádlott azon védekezése, hogy a szervezkedés Fekete István IV. r. vádlott 1956. november 16-i megjelenésével jött létre. Ha ez így lett volna, Mazalin György I. r. vádlott feladata nyilván az lett volna, hogy őt kiutasítsa. Minthogy azonban Fekete mozgékonysága, szabotázsjavaslatai igen tetszettek neki, így Feketét szívesen látta a csoportban. A népbíróság megállapítása szerint a szervezkedés a megbeszéléskor már létrejött, s rövid időn belül a csoportba tömörített társaság működését meg is kezdte, mely működést Mazalin György irányította. Az, hogy kijelentette, hogy a lakását figyelik, és a csoport tagjai ne járjanak hozzá, ezt elfogadja a népbíróság, de ugyanakkor azonban rámutat arra, hogy ezt egy pillanatra sem azért tette, hogy a létrehozott csoport működését beszüntesse, hanem azért, mert messzemenően óvakodtak attól, hogy rendőrkézre kerüljenek, s miután Mazalin [december] 8-tól 13-ig őrizetben volt, erre minden okuk meg is volt. De, ha a csoport működésének beszüntetése lett volna a cél, nem jött volna létre újabb találkozás Bajnóczki mésztelepi lakásán. Az a védekezés, hogy III. r. György András és V. r. Bátori Pállal tartott kapcsolatnak különösebb jelentősége nem volt, ezzel szemben megjegyzi a népbíróság, hogy ez még akkor sem fedné a valóságot, ha Mazalin György György András lakásán nem járt volna, mert hisz II. r. Kovács István Mazalint mindenről tájékoztatta, ami György és Kovács között, valamint XI r. Hajnal János vádlott között elhangzott. De a György Andrással tartott tudatos kapcsolatot támasztja alá Mazalin György /jkv. 44. old./ vallomása, amikor Mazalin akként nyilatkozik, hogy arról nem volt tudomása, hogy György András csoportjának fegyvere van. Az, hogy ő bárkinek is lakást akart szerezni Száron, elsősorban azért nem fogadható el, mert előtte soha nem ismert személynek kívánt volna ez esetben lakást szerezni, olyan személynek, aki magát rendőrkapitánynak adta ki. Való igaz azonban az, hogy az ügyben nem szereplő személlyel együtt a szári csoport meglétéről és fegyverzetéről való meggyőződés célozta a találkozást. A jkv. 79. oldalán Bajnóczki vallomásából megállapítható, hogy Mazalin saját részére is fegyvert akart szerezni. Bátorival meglévő ismeretsége és kapcsolatai, annak célját mindenben alátámasztja Keresztesi Károly VI. r. vádlott jegyzőkönyv 100. oldalán tett vallomása, amely arra utal, hogy Bátori Mazalin megbízásából kezdeményezi azt a szervezkedést, melynek feladata a netán március 15-én bekövetkezendő megmozdulásra lett volna hivatva. S hogy a csoport, mely fegyveres lett volna, létrehozása ellenforra150
