B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
kommunista párt irányító szerepe érvényesül. S ez az, amivel nem értett egyet, így tehát a velük való együttműködésre való hivatkozás teljesen alaptalan. Igaz, hogy I. r. vádlott november hó 2-án Győrben tartott értekezleten a munka felvétele mellett szólalt fel. Az is megállapítható, hogy november 3-án a munka beindult. S Mazalin szerint 4-én és az ezt követő napokban a szovjet csapatok beavatkozása miatt állott be újból. Ez utóbbit a népbíróság elfogadja, de rámutat arra a körülményre, hogy Mazalin György november 2-án a munka mellett azért szólalt fel, mert először az energetikai helyzet országos viszonylatban is igen kedvezőtlen volt, de főként azért, mert úgy látta, hogy november 2-án megdönthetetlenül kezükbe került a vezetés, s most már a termelés beindulása nem a kommunistákat, a népi demokratikus államrend megerősítését van hivatva [szolgálni], hanem az ő céljuk elérésének érdekeit támogatja. Itt mutat rá arra a népbíróság, hogy Mazalin György elsők közé tartozott a megye területén is, aki a sztrájk mellett foglalt állást. Ez október 27. és 28-án volt, amikor Mazalin gépkocsival valamennyi aknát végigjárt, s a munkástanács megválasztására, és a sztrájk fenntartására hívta fel a figyelmet. Tevékenységének második részével kapcsolatos védekezése sem helytálló. Az a védekezés, hogy ő nem kívánta a csoport létrehozását, valamint hogy ő a csoportnak nem volt vezetője, ezzel szemben a népbíróság rámutat, vádlott-társainak vallomására, amelyből kitűnik, hogy Kovács, aki a csoport szervezésével volt megbízva, mielőtt bárkit is levitt volna, közölte hogy kihez mennek, s az akihez mennek, mármint Mazalin, a korábbi időben milyen helyet foglalt el, és ma a szervezkedés idején a szervezkedés létrehozásával milyen célt tűzött ki. De Mazalin szervező és vezető szerepét legfőképp Kovács István II. r. vádlott vallomása támasztja alá, amikor határozottan kijelenti, hogy Mazalin hívta fel a figyelmét egy csoport létrehozására, melynek feladata a Kádár-kormány működésének akadályozása volt. De hogy mennyire vezető, és a szervezkedésre való felhívást ő adta ki, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a csoport tagjai rendszeresen részt vettek a lakásán, és az irányt, hogy milyen tevékenységet milyen irányban kell folytatni Mazalin György I. r. vádlott szabta meg, a sztrájk fenntartására ő készíttetett röpcédulákat, és osztott szét, terjesztés végett. De rámutat még arra is a népbíróság, hogy december 8-13-ig történt őrizetbe vétele, illetve szabadlábra helyezése után sem hagyott fel a szervezkedéssel, sőt ekkor hívta fel a csoport tagjait, hogy másnak lakásán tartsák meg az összejövetelt, ami Bajnóczki lakásán be is következett, s ahol a munka beszüntetésére röpcédulákat osztott ki terjesztés végett. Sőt, erre az időre esik Mazalin Györgynek a III. r. György Andrásnál, a szári lakáson történt látogatás, akiről tudta Kovácson keresztül, hogy csoportja van, akiknek fegyverük is van, akikkel a kapcsolatot közvetlen is fel akarta venni. Ez előbbit követően januárban pedig, amikor megye-szerte a „MŰK” kijelentés 149
