B. Stenge Csaba: A megtorlás Tatabányán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő főbb tatabányai perek - Tatabányai Levéltári Füzetek 15. (Tatabánya, 2017)
II. Mazalin György és társai pere - II/1. Mazalin György és társai elsőfokú ítélet
XVI. r. R u b á п у i Ottó vádlott mint pedagógus ismeretségben áll Kovácscsal, egy alkalommal találkoznak novemberben, s Kovács megbízást ad számára hogy az általa adott röpcédulát sokszorosítsa. Rubányi ennek eleget tett. Tud a Mazalin-féle szervezkedésről. XVII. r. Kapitány István Kováccsal munkahelyén ismerkedik meg, attól egy ellenséges tartalmú verset vesz át, és a kezéből kiadva legépelteti a vállalat egyik dolgozójával. ígéretet tesz Kovácsnak, hogy siófoki útja alkalmával tájékoztatni fogja. Kovácstól tudomást szerez Mazalin csoportjáról. Bűnösség kérdése. A megyei népbíróság a fenti tényállást a vádlottak előadása, [...] tanúk vallomása, valamint a tárgyaláson ismertetett iratok alapján állapította meg. A vádlottak kihallgatásuk során bűnösségüket nagy részben nem ismerték el, egy része volt, aki hibásnak érezte magát, míg részben bűnösnek ismerte magát. I. r. Mazalin György vádlott nem érezte magát bűnösnek. Mazalin György védekezésének lényege főképp abban domborodik ki, hogy ő, aki ebben az időben pedagógus volt, 702 forint fizetéssel bírt, s mint ilyen kis fizetésű ember csatlakozott a felvonuló tömeghez. Előadja továbbá, hogy megválasztása után /munkástanácsba/ szívességből végezte munkáját, mert hisz olyan ember volt a kormányban, mint Nagy Imre, akinek politikáját magáévá tette már 1953-ban. Hogy ő 1956. október 26-át követő időben nem a kommunisták ellen harcolt, hivatkozik, hogy október 30-a előtt még hajlandó volt a kommunistákkal együtt dolgozni. így hivatkozik többször Havasi Ferencre, a párt megyei másodtitkárának személyére. Hogy ő a munkástanácsba be lett választva, ezt Tatabánya dolgozó népének, annak egészének határozataként tudja be, s mint ilyen nem a dolgozó nép ellen, hanem annak oldalán harcolt, és szállt síkra. Véleménye szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1956. október hónap végén, illetve november hónap elején Győrben járt, amikor is november elején a magát nemzeti bizottmánynak nevezett győri szervezetben Szigethy Attila akkori fővezér jelenlétében a munka felvételét javasolta, ami Tatabányán november 2-án, illetve 3-án be is indult. A tevékenységének második részével, tehát a szervezkedéssel kapcsolatosan előadja, hogy nem mondotta Kovácsnak a csoport létrehozását, Kovács volt az, aki sűrűn lejárt hozzá, majd minden alkalommal egy-egy nála még nem járt idegen személyt vitt a lakására. Nem volt vezető, mert hisz ha ilyen lett volna, úgy a kiadott utasításokat meg is követelte volna, azok végrehajtását, s az arról szóló beszámolást. Soha sem volt - mondotta - a szabotázs és terrorcselekményeknek híve. Ha ilyen a lakásán szóba került, ez ellen tiltakozott. A szervezkedést szinte 147
