Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató
Réhling Komád bányaigazgató 33 ményeinek leírására, az itt elhangzott köszöntők ismertetésére. Az ünnepségen, amelyet Tatabányán a Népház nagytermében rendeztek meg, a társulat vezérigazgatója Vida Jenő köszöntötte elsőként az ünnepeltet. Beszédében hangsúlyozta vezetői erényeit, kiemelvén, hogy mindig értett ahhoz, miként egyeztesse össze a különböző érdekeket, és e tulajdonsága alapján sikerült elérnie, hogy a társulat igazgatósága, a helyi tisztikar és a munkások között kiegyensúlyozott a viszony. Vida Jenő bejelentette, hogy az igazgatóság 40 ezer Pengő alaptőkével Rehling Konrád Munkásjóléti Alapot hoz létre, azzal a céllal, hogy az alapítvány kamataiból szándéka szerint támogassa a rászorult szegénysorsú munkásokat36 A szónokok között Reviczky István a tatai járás főszolgabírója a közigazgatás nevében, Vizer Vilmos bányaügyi főtanácsos, mint Selmecbányái évfolyamtárs, Alliqander Ödön a bányászati közigazgatás képviseletében szólt. A helyi tisztikar köszöntőjét Bajkó Andor főfelügyelő, a Credo egyesület világi elnöke mondta el, az altisztek nevében Puskár Ferenc aknász, végül 6500 munkás nevében Boda Mihály vájár köszöntötte.37 38 (Ld. 9. kép) A gazdasági válság következtében harmincas évek közepétől a jobboldali radikális nézeteket valló politikai erők térnyerése volt tapasztalható. A nemzetiszocialista nyilas szélsőjobb a politikai hatalom megszerzése érdekében demagóg szólamokat hangoztatva megszerezte a szegényebb néprétegek támogatását. Tatabányán is felfokozott erővel jelentek meg a párt agitátorai. Hogy milyen eredményt értek el néhány esztendő alatt, azt az 1939-es parlamenti választásokon kapott szavazatok számai jelzik országosan és Tatabányán is. Az 1939-es parlamenti választásokat a bal és jobboldali pártok képviselőinek törekvései szerint megváltoztatott választási törvény alapján rendezték meg, titkos szavazással döntöttek a választók a pártok támogatásáról. A választások nyertese a demagóg jelszavakat hangoztató és nemzetiszocialista eszmeiségü nyilas párt volt, amely az 1935-ös választási eredményeihez képest országosan négyszer annyi szavazatot kapott. A tatabányai választókerületben a nyilas párt a listás szavazatok 44,5%-át, az előző választások győztese, a Magyar Elet Pártja 46,4% és a Független Kisgazdapárt 9%-át érte el. A szociáldemokrata párt egyéni képviselőjelöltjére leadott szavazatok aránya 11,7%, amely jelzi a bányászszakszervezet és a szakszervezet baloldali vonzódású híveinek jelenlétét/8 1940 októberében az ország bányavidékein sztrájkmozgalom bontakozott ki, amelyhez csatlakoztak a tatabányai bányamunkások is. A hadiüzemekké nyilvánított bányaüzemek bányászai elsősorban béremelést követelve hagyták abba a munkát, azonban bizonyára szerepet játszott a munkabeszüntetésben a katonai fegyelem, a katonai rendfenntartás okozta közállapotokkal való elégedetlenség. A több, mint két hétig tartó sztrájk a kormány és a munkaadók közötti megegyezéssel zárult, a kormány rendeleti úton kötelezte a bányafenntartókat, hogy a dolgozók bérét 7%-os 36 MÓL. MÁK iratok. Z-254. 106. cs. Rehling dosszié. Tatabánya. Egyházközségi Értesítő. 1936. október 18. Különszám. 37 Köszöntő szavait követően Boda Mihály a munkások nevében felolvasta Horthy Miklós kormányzónak küldendő, a munkások hűségét és alattvalói tiszteletét tolmácsoló távirat szövegét. Tatabánya Egyházközségi Értesítő. 1936. október. Különszám. 38 Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza adatai.
