Ravasz Éva (szerk.): Férfiportrék a XX. századból - Tatabányai Levéltári Füzetek 13. (Tatabánya, 2011)
Ravasz Éva: Réhling Konrád bányaigazgató
34 Réhling Konrád bányaigazgató bérpótlékkal egészítsék ki. A bányász-sztrájk kirobbantója nem a szociáldemokrata párt, nem a bányász-szakszervezet, hanem a kormány megbuktatásával a hatalom megragadására készülő nyilas párt volt. Rehling Konrád, mint a tatabányai bányatelepek igazgatója beperelte Grúber Lajos nyilas képviselőt a sztrájk kirobbantására való izgatás, valamint a katonai parancsnokság elleni uszítás vádjával. Az 1941 szeptemberében befejeződött perben Rehling vádjai alól felmentették az egyéb politikai okok miatt börtönbüntetését töltő képviselőt. A nyilas orientációjú Pesti Újság címoldalán adott hírt a Réhling Konrád kezdeményezte per bírósági döntéséről, a vastag betűkkel kiemelt furcsa párosítású címekkel hiwa fel olvasói figyelmét: „Az új Európa sorskérdései a Hitler-Horthy találkozón. ” — „Felmentették Grúber Lajost! ”39 A részvénytársaság élén 1942-1948 A harmadik zsidótörvény indirekt módon megváltoztatta Rehling életét. A törvény megtiltotta, hogy bankok, vállalatok, kereskedelmi cégek élén zsidók álljanak, valamint megszabta, hogy milyen arányban lehetnek szidó származásúak az alkalmazottak között. Ennek következtében Vida Jenőnek le kellett mondania a társulat elnök-vezérigazgatói pozíciójáról, és a végrehajtó bizottsági tisztségéből is vissza kellett vonulnia. Dr. Porada Alfréd ügyvezető igazgató öngyilkosságot követett el.40 A megüresedett funkciókra régi, megbízható alkalmazottakat helyeztek. Vizer Vilmost, aki 1938-tól a társulat műszaki vezérigazgatója volt, vezérigazgatóvá nevezték ki. Az új vezérigazgató Réhling Konrádot tette helyettesévé. Döntéséről szóban tájékoztatta tatabányai tisztikart, és hirdetményben értesítette a társulat vezetésének alakulásáról az üzemek segédtisztjeit, altisztjeit, valamint a munkásokat: „Igazgatóságunk Réhling Konrád bányaügyi főtanácsos műszaki vezérigazgató urat központi ügykör átvétele céljából Budapestre helyezte át és a tatabányai telepvezetői, valamint az összes üzemek feletti igazgatói ügykörét Csanády László bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató úrra ruházta.” Az 1942. október 19-én keltezett hirdetményben Vizer vezérigazgató összefoglalta a részvénytársaság vezetésének véleményét, a volt igazgató tatabányai működésének summázatát. „A legnehezebb időkben viselte a vezetői ténykedés súlyos terhét, amellyel nagy részben járult hozzá ahhoz az eredményhez, hogy társulatunk gyarapodott, erősbödött és országos szempontból is fontos feladatait hiánytalanul teljesítette.”41 39 Az újságot a MÁK Rt. iratanyagában találtuk. MÓL. Mák. iratok Z-254. 106. cs. 40 A történteket részletesen ismerteti Ravasz Éva: „Vida Jenő, a MÁK Rt. vezérigazgatója” c. tanulmányában. Tatabánya, 2009. 41 Tb. Lt. XV/41/2. Gyűjtemények. A hirdetmény ismertetette az új tisztikar felállását, és a bányászati műszaki adminisztráció beosztását..
