Tatabánya közigazgatási repertóriuma I. kötet - Tatabányai Levéltári Füzetek 3. (Tatabánya, 1997)

Bevezető

Bevezető Ötven éve város Tatabánya. Az évforduló tiszteletére a városi levéltár munkatársai által elkészített repertórium a település közigazgatásának legfontosabb forrásait adja közre, ezen keresztül a rendeleti úton létrehozott város igazi városi településsé fejlődésének rögös, kanyargós és fáradtságos lépcsőfokait tárja az olvasó elé, a városalapítástó , 1947. október 10-től a tanácsrendszer megszűnéséig, 1990 szeptember 20-ig, az utolsó tanács- és vb-ülésig. Az 50. évforduló a városi lét szempontjából közömbös, hiszen a település történetének fél évszázada nem szükségszerűen korszakhatár. Az évfordulót az itt élő városi közösség avathatja ünneppé - ha úgy tetszik - történelmi jelentőségű eseménnyé, amellyel hangsúlyozni és meghatározni kívánja, hogy a maga egyedi múltjában milyen eseményeknek tulajdonít jelentőséget. Az évforduló ilyen tekintetben tehát alkalmas az ünnepre, a történelmi méltatásra, alkalmas a visszatekintésre, a mérlegkészítésre, amely összegezése és számvetése az elmúlt évtizedek történéseinek. A kerek évforduló egyben előretekintésre is alkalmat teremt, jelzi az itt élő városi közösségnek, hogy történelme nem lezárt folyamat. A múlt idézésének célja: tanulságnyerés a jövőre. 1947 augusztusában a Magyar Köztársaság belügyminisztere a tatai szénmedence négy községét - Alsógallát, Bánhidát, Felsőgallát, Tatabányát - Tatabánya néven megyei várossá egyesítette. A XIX. század utolsó évtizedétől kezdődő viharos tempójú bánya- és iparfejlesztés eredményeképpen a tatai járás négy települése lényegében egybenőtt, összekapcsolódott. A négy település összlakossága már a harmincas években meghaladta a 30 ezres lélekszámot. E városnyi néptömeg közügyeinek, életviszonyainak szervezését, megfelelő igazgatását a községi közigazgatások jogállásuk alapján megfelelő szinten ellátni nem tudták. Az itt élő népesség nagy lélekszáma következtében kialakult problémák, amelyek az élet szinte minden területén jelentkeztek (pl. egységes úthálózat, közlekedés, víz- és villanyellátás, szociálpolitika, oktatás, egészségügy) csak városi szintű közigazgatással lettek volna rendezhetők. A vázlatosan jelzett térségi problémák részletes és tudományos kifejtése Magyary Zoltán és Kiss István elemző munkáiban, tanulmányaiban olvasható. (A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Budapest, 1939.) Tatabánya megyei város közigazgatási szervezete 1947. október 10-től, a képviselő-testület alakuló közgyűlésétől 1950. augusztus 15-ig, a tanácsrendszer létrejöttéig, a városi tanács megalakulásáig, tehát csaknem három esztendeig állt fenn.