Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

fogatlan hősszerelmeseket, a meg sem hangolható zongora-zenekart." Sok gyenge népszínmű után a kivételesen jó szabadkai színház János vitéz-, Gül baba- és Pillangó kisasszony-előadásainak sikerét csak a Hegedűs Gyula főszereplésével előadott Molnár Ferenc darab, az Ördög c. színmű múlta felül.

135 Az egyesület és a város közösen határoztak arról, hogy államsegélyt igényelve színház épüljön Szekszárdon, addig is rendbe hozatják a Szegzárd Szálló emeletén lévő színháztermet. Büchler Imre eszéki lakos vállalkozó és a Molnár-féle nyomdai müintézet egy színház és mozi építését javasolta. A testület Büchler tervét támogatta, 1912-ben hozzájárulását adta, hogy a vasútállomás felé vezető gyalogjáró sarkán színház épüljön. Kedvezőnek tűntek a feltételek; a színház-mozit egy év alatt kellett felépíteni, 45 év után ingyen a város tulajdonába kerülhet, a műsort egy színügyi bizottság előzetesen felülvizsgálhatja, melynek fejében a vállalkozó 30 évre kizárólagos jogot kap mozgófényképes előadásokra. A 80 ezer korona költséggel elkészíthető színházfilmszínház tárgyalása annyira elhúzódott, hogy végül a terv nem valósult meg. Helyette mozi céljára Világ Mozgó épült a Garay téren. Az előadások rendjét a Mulatságok szabályrendelete írta elő. Színházi előadás idején más műkedvelő programot nem engedélyeztek. Tiltották az olyan színdarabot, amely közerkölcsöt sértett, vallást vagy nemzetiséget gúnyolt. Minden társulat egy 137 előadást tartott jótékony célra, a szegényalap javára. A mozi ősének tekinthető kinematograph előadásra, „ezen legújabb találmány mutogatására" már 1902-ben engedélyt kértek Szekszárdon.

138 Mozgófénykép-színház állandó előadásaihoz 60 ezer koronás gépével kínálta műsorait egy vállalkozó. A párizsi Mercur Villanyszínház vagy az Edison mozgófénykép-színház mozivetítéseit a Szegzárd Szálló dísztermében és a Katolikus Olvasókörben tekinthették meg az érdeklődők. Technikai újdonságként hatott a beszélő képekkel folyó vetítés 1911-ben. Egy év múlva már igazi mozinak számított V. Hugó Nyomorultak című, „érthető TMK. 1911. jan. 22/3.; 29/4. TMÖL: SzV iratai V 79/f. 30. d. 11945/1912. TMÖL: Kvt. jzk. 1909/117., 140.Ké. 1906. ápr. 21/5. TMÖL: Kjfszb. 1902/4870, 5827.