Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
hangon kikiáltott" filmje. Az olyan kulturális célokat, mint pl. egy szobor állítása, elsősorban adományok és alapítványok segítették. Ahogy Hrabowszky József özvegyének nagy összegű adománya lehetővé tette az újvárosi r. k. templom felépítését, úgy Augusz Imre alapítványa is hasznos városi célokat szolgált. A fiatalon elhunyt földbirtokos végrendelete így szólt: „összes vagyonomat alapítványul Szegzárd községnek óhajtom hagyni, különösen két célra: 1. Szegény árváknak és vagyontalan gyermekeknekfölnevelésére. 2. Családi házunkban egy nyilvános múzeum és könyvtár alapítására." Augusz a gyermekintézményt és a gyűjteményt a saját házában képzelte el megvalósítani. Az intézmény ellenőrzésére helyi közéleti emberekből álló bizottság alapítását kérte, a belvárosi plébános elnökletével. Anyja számára szerződéssel kívánta biztosítani a „minden gondtól mentes életet." Klára testvére gyermekeinek ékszereket kívánt hagyni, „Pepi jó dadánk és derék kulcsárnénknak élethossziglan tisztességes ellátás adassék, két unokájának, halála után vagy 24ik életévük betöltésekor 4-400 ftnyi tőke fizettessék életpályájuk megkönnyebbítésére." Az 1885-ben kelt rendelkezés alapján csak 14 évvel később készült el a báró Augusz Árvaház nevű intézmény alapító oklevele. Véglegesítésére még öt évet kellett várni, majd a belügyminisztériumi jóváhagyásra újabb három esztendőt, mert az oldalági rokonok megtámadták a végrendeletet, majd hosszas egyezkedés következett. Az árvaház tekintélyes alapvagyona - a város kb. egy éves költségvetésének megfelelő összeg - takarékpénztárban elhelyezett 165 ezer koronát jelentett, melyet 1300 nsz.öl kert, ház és nyaraló egészített ki. 140 Garay János özvegyének, Babocsay Máriának halálhírekor Szekszárd lelkesen támogatta azt a gondolatot, hogy a költő hamvait hozzák a szülővárosába. Ez ellen Garay Dezső, a költő fia tiltakozott a legjobban, mert a főváros díszsírhely adományozására tett ígéretet. Szekszárd azzal vigasztalódhatott, hogy a városban majd állni fog a költő szobra. Valójában csak 1908-ban valósult meg a régi terv: Garay János a Deák-mauzóleum közelében kapott TVM. 1907. szeptember 22/5. TMK. 1907. aug. 29/5., szeptember 19/5. december 26/6.; 1911. szeptember 10/4.; 1912. december 29/4. TMÖL: SzV iratai V/78/c. 5. d., Sz. n.
