Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

ami szinte el is hanyagolható. Szekszárd népességének felét adó rétegből csak Szászy Antal (1905-1908) és Új János Grósz (1906) - és ennek özvegye (1913-1914)- került a rendes tagok közé.

12 Ha azt vesszük szemügyre, hogy a virilisták fentebb ismertetett foglalkozáscsoportok szerint rétegződése időben miképp alakult ki, 1872-től a következő folyamatokat jelölhetjük meg.

13 A vármegyei virilis listákat kielemezve elmondható, hogy két, dinamikájában igen visszafogott folyamat, az értelmiség csekély súlyvesztése, illetve az iparosság képviseletének kis mértékű erősödése mellett a kereskedők dinamikus előretörésének lehetünk a tanúi. Leegyszerűsítve akár az is mondható, hogy a szekszárdiak megyei virilisek közti számának növekedése a kereskedőknek volt köszönhető, számuk ui. az 1872. évi kettőről 1913-ra 12-re emelkedett.

14 A kereskedők számának növekedése párhuzamos volt egy másik folyamattal, az 1848-49 előtt gyökeresen eltérő jogi-társadalmi helyzetben lévő rétegek - a privilegizált nemesség és a diszkriminált zsidóság - virilisták közti jelenlétének kiegyenlítődésével. Ez mind számukra, mind foglalkozások szerint megoszlásukra igaz.

15 Míg a zsidóság elitjének gazdasági tevékenysége az 1870-80-as években még a kereskedelemre, vállalkozásra és földbérleten történő gazdálkodásra (pl. Leopoldok) szorítkozott, az 1900-10-es esztendőkben már az értelmiségi foglalkozásokban (Id. dr. Leopold Koméi, dr. Pinitzer Béla, dr. Albers Rezső, dr. Spányi Leó, dr. Gulyás József ügyvédek, dr. Spitzer Manó orvos) is képviseltették magukat. Póttagként még heten - és kettejük özvegye - kerültek fel a virilis jegyzékre, de közülük - póttagok közti előkelő helye (4.) miatt - vélhetően csak Vesztergombi István vehetett részt a képviselőtestület munkájában, 1906-ban. Ezt a vármegye virilis listáit felhasználva tehetjük meg, ahol az 1870-es évek eleji 30 körüliről az 1910-es évekre 40 felé emelkedett a szekszárdi illetőségű virilisek száma. Erre egyrészt azért van szükség, mert az 1905 előtti Szekszárd nagyközségi virilisták jegyzéke csak elvétve, az újságokban fellelhetők, másrészt a községi virilisták húszban meghúzott számához képest, a megyei virilis jegyzékek a szekszárdi elit szélesebb köréről szolgálnak információval. Persze figyelembe kell vennünk, hogy 1872-ben négy vállalkozó is volt a virilisták között, akik közt nem egy kereskedelmi tevékenységet is folytatott. CSEKŐ, 2002. 149-154. p A nemesi származásúak ekkor jellemzően az értelmiségi foglakozásokból (különösen a jogi pályák, vármegyei tisztviselők) kerültek a virilisták közé, de ezt jelentős mértékben földbirtokuk tette lehetővé.