Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

Az értelmiségiek kétszeres adóbeszámítása mellett az adózás ko­rabeli szabályai - jövedelmük esetében 10 % volt az adókulcs - is elő­segítették, hogy az ügyvédek csoportja legyen a messze legfelülpre­zentáltabb fogalakozás, hiszen a városban működő ügyvédek kéthar­mada rendre megtalálható volt a városi virilisták közt. 1 Az ügyvédek mellett alkalmazotti jogviszonyban lévő bírák, ügyészek, tisztviselők, tanítók, tanárok jóval kevesebb számban voltak a város virilistái 17 közt. Ha az értelmiségiek esetében tett kétszeres adóbeszámítástól el­tekintünk, akkor a II. táblázatban jelölt módon alakult volna a virilisták rendes tagok közti pozíciója. II. táblázat: A virilisták pozíciójának alakulása a kétszeres adóbeszámítás figyelmen kívül hagyásával Virilista jegyzéken elfoglalt hely 1905 1909 1913 1-20 21-45 46-68 1-20 21-45 46-68 1-20 21-45 46-68 földbirtokos 1 ­I 1 1 1 3 1 ­földbérlő ­2 ­1 ­1 ­­­földműves ­­1 ­­­­­1 értelmiség 4 8 17 7 5 20 6 8 18 ebből: - ügyvéd 3 3 9 3 2 12 3 4 10 - más jogi fogl. (-) 3 / 1 1 1 ­1 1 - orvos (-) 2 2 1 1 3 1 1 4 iparos, gyáros 4 4 1 1 7 ­1 5 ­kereskedő 5 5 3 5 9 1 7 6 4 ebből - gyógyszerész ­2 ­­/ 1 / / ­- vendéglátós ­­­­2 ­­/ 1 magánzó, háztul. 5 5 ­2 3 ­­3 ­jogi személy 1 1 ­3 ­­3 2 ­Mint látható, az értelmiségiek többsége így a rendes tagok utolsó harmadába csúszna, sőt ezek jelentős része a kétszeres adóbeszámítás következetes véghezvitelével a virilis jegyzékről is Míg a szabadfoglalkozásúak - ügyvédek mellett, az állandó fizetéssel nem rendel­kező orvosok, mérnökök, írók, stb. -, gyárosok, segédekkel dolgozó iparosok, ke­reskedők, gyógyszerészek esetében a tiszta kereset 10 %-a volt az adó (III. oszt. kereseti adó), addig az állandó fizetéssel rendelkező magán- és közalkalmazottak fizetése után kivetett IV. o. kereseti adó progresszívan emelkedett 1 %-ról 10 %-ra. 10 %-al csak a 12000 K felüli részt rótták meg. Állami és megyei tisztviselők csak akkor voltak a virilisták közé felvehetők, ha a tisztségük után fizetett kereseti adón kívül a városban más állami egyenes adót (pl. földadó, házadó vagy tőke- és kamatadó) is fizetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents