Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

Az értelmiségi, szellemi foglalkozásúak harminc körüli száma az időszak alatt végig egyenletességet mutatott, szemben a kereskedőkkel - talán vitatható módon a két gyógyszerészt (Szeghy Sándor, Szondy István) is közéjük sorolva -, akiknek száma kis mértékben emelkedett. Az iparosok - köztük Schmideg Mór téglagyáros - virilisták közötti reprezentációja alulról közelíti a tízet, mely értékhez a magánzók (értékpapírokból, vagy nyug-és kegydíjból élők), háztulajdonosok - jelentős részben özvegyasszonyokból álló - csoportjának reprezentációja közelít.

7 A város társadalmi struktúráját figyelembe véve meglepő a földbirtokosok, földművesek elenyésző száma. A földbirtokos névnek kijáró birtokterülettel a korszakban csak az Augusz-leszármazott, br. Schell Józsefné (1903-ban 263 kh.) rendelkezett. E birtok mérete is jelzi, hogy Szekszárd szűkös határa miatt, úgy az „úri", mint a „paraszti" birtokosok között is csak kisebb kiterjedésű földtulajdonokat találunk.

8 Az „úri" birtokosok (elsősorban Theodorovits Lajos orvos, Haidekker Béla, Örffy Lajos és Szigeth Gábor ügyvédek) az 1890-es években a szomszédos községek határában terjeszkedtek, lecsapolást követően felszabaduló földeket vásárolva.

9 Mint e birtokosok kapcsán is látható, az I. táblázatban más foglalkozásúakként számításba vettek

10 közt is vannak - legalábbis Szekszárd szintjén - jelentős földtulajdonnal rendelkezők, mi több Szekszárdon általános volt, hogy a szellemi, iparos, vagy vállalkozói tevékenység folytán nyert tőkét, földbirtokba, jellemzően szőlőbe fektették.

11 A földbirtokosokhoz képest még csekélyebb a földművesek virilisták közti reprezentációja, 7 Az időszak alatt 20 nő került fel a virilisták közé, kik egy részének ez a férj halálát követő év(ek)re, csak átmeneti jelleggel volt érvényes, de közülük többek, így Fejős Imréné, Fördős Vilmosné, Horváth Gáspárné bordélyos, Martin Ferencné, Salamon Lipótné, hosszabb időszakon keresztül a virilisták közt volt megtalálható. Részletesebben ld. CSEKŐ, 2003. 8 Ez köszönhető volt az eredendő természetföldrajzi adottságoknak (ártéri, vízjárta területek nagy aránya), a nagy részben bortermelésre szakosodé termelési kultúrának, és az alapítványi uradalom jelenlétének. 9 TÓTH Z., 1989.) 273. p. I Az I. táblázatot a korabeli nyilvántartásokban (adónévjegyzék, választói névjegyzék) szereplő foglalkozási megjelölés szerint készítettem. II Az iparosok közül nagyobb föld-, szőlőterületre tett szert a tárgyalt korszakunkban is virilista Schneiderbauer József kádár, Ludvig József kefekötő és Kunczer János bognár.