Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
diknek. 18 helyen artézi kút adta a vizet, 23 városban pedig csak ásott kutakat használtak. Sok helyen forrásból nyerték az ivóvizet. Szennyvízelvezető csatornával egyedül Arad dicsekedhetett. A várossá minősített Szekszárdnak egyik nagy kérdése ekkor, hogy miként gondoskodjon a szükséges vízmennyiségről. Az ivóvízellátás mellett növekvő mennyiségben igényeltek vizet a háztartások, az utcák öntözése és a tűzoltás. Minden egy korszerű vízvezeték-hálózat kiépítése mellett szólt. Mégis, az egyik elképzelés szerint összekötnék a Bakta, a Bartina és a Bödő mély kútjait, közcsapokat nyitva a város több pontján, így pl. a Múzeumkertben, a Garay téren és a Béla király téri Fejős-ház előtt. Ha a 45 közkút percenként összesen 100 liter vizet adna, az naponta 1440 hektoliter. Szorgalmazói azzal érveltek, hogy ebből mindenre jutna, még nyáron is. Az akkor már idejétmúlt megoldáshoz mindössze két lóra lett volna szükség, a „beruházáshoz" pedig 15 ezer koronára. 109 Korszerűbb elképzeléssel állt elő Tóth Károly vízügyi mérnök. A város vize salétromos, meszes, magas magnézium-tartalma miatt még ipari célra is alkalmatlan. Három lehetőség kínálkozott: 1. Artézi kutak fúrása: Szekszárd napi vízigénye 50 liter/fő, azaz 700 m 3 . Kb. 300 m mélyre kellene lefúrni. 2. A bödői és a remetei források hasznosítása: Bár csak napi 50 m vizet adnak, ezt is hasznosítani kellene. 3. A Sió-Sárvíz csatornából kellene vizet nyerni: bőséges, a legbiztonságosabb, de a legdrágább is. A lehetőségek tanulmányozását kérte. 110 Egyenlőre artézi kút fúrása mellett döntött a város. Erre a célra a legmélyebben fekvő, vasút környéki helyet javasolták. Hátránya hamar kiderült: a megoldás nem lesz tartós, 5-6 kút sem elég és nehéz ellátni a magasabban fekvő városrészeket. Vízvezetéket Szekszárdnak! - sürgette a legkorszerűbb megoldást a sajtó. Bár drágább, mégis jobb a vízvezeték: 100-200 ezer K. költséggel 1 hl víz 2 fillérbe kerülne a lakosságnak, a város számára pedig jövedelmező vállalkozás lehetne. 111 108 Sk. 1910; B/6. Budapest, 1916. 109 TMK. 1905. július 20/2, július 27/2. 110 TMK. 1905. december 21/3. 111 Ké. 1905. december 9/3. TVM. 1906. ápr. 1/1.
