Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

Az artézi kút fúrásakor 1908-ban végre víz tört fel a gőzfürdő és a villanytelep közötti területen. 4 hétig fúrtak, mígnem 215 m mélyről hatalmas sugárban tört elő a 28 °C-os víz. 108 mm-es csövet használtak. Percenként 15-18 hl víz jött a felszínre, napi 21600 hl, ami az egész város és a gőzfürdő ellátására is elegendő. Minisztériumi szakértő vizsgálta a vizet, kiváló minőséget állapított meg, de ivóvíz céljára csak 13 °C-ra hűtve. A testület tízezer koronát szánt a fúrási munkálatokra. A kút országosan a legbővebb vizűnek ígérkezett. Dönteni kellett a hasznosításról. Szakvélemények szerint a város építsen vezetéket és tartályt a Bartina hegyen. Ennek költsége 200 ezer K. Gyógyfürdőként való fel112 használáshoz további vegyelemzést tartottak szükségesnek. ~ Már 200 napja tört fel a melegvíz, elfolyt 4,5 millió m . Hasznosítására nem született megoldás, hacsak nem számítjuk ide Székelyi József helyi vállalkozó ötletét: ő a vizet szénsavval dúsítva artézi kristályvíz" néven kívánta forgalmazni. A tanácskozó mérnökök amellett érveltek, hogy a vezetéket, a tartályt és a csatorna-hálózatot egyszerre építések ki. A várható költséget 240 ezer koronára becsülték.

113 Becsei Antal budapesti mérnök előadást is tartott a város lakosságát érdeklő kérdésről. Szerinte Magyarországon katasztrófa, tűzvész vagy járvány kellett ahhoz, hogy a városok vízvezetéket építsenek. Szekszárdon az Alsóvárosban magas a talajvíz, a kutak egészségtelenek. A Felső városban jó az ivóvíz, de a kutak mélyek. Van víz, hálózat kell, épüljön csatorna és tartály a Bartina oldalában. Azt javasolta, a szolgáltatás hasznát fordítsák csatornázásra. A képviselő-testület 1909-ben határozatot hozott az egész városra kiterjedő víz- és csatorna-vezetékrendszer készítésére. A tervezést Becsei Antalra bízta. Szekszárd térképén ekkor 1 artézi kutat és 46 közkutat rajzoltak be.

114 A vízvezeték és a csatornázás terve 1912-ben készült el. A hálózat 600 ezer, a csatornázás 400 ezer koronába került volna. Kérdés, hogy miből. Csak óvatosan, mondta a sajtó, mert „a gyengeség elismerése nem maradiság." A város adóssága már meghalad112 TMK. 1908. ápr. 9/1., 16/3. 113 TMK. 1908. július 16/4. TMK. 1908. okt. 8/1. 114 TMÖL: kvt. jzk. 1909/28. TMK. 1908. okt. 8/1.